Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

II. Nádory Nándor műszaki tanácsos, Reök Iván kir. főmérnök és Tellyesniczky János kir. mérnök jelentése olaszországi tanulmányútjukról

57 aknázhatják ki, tehát kitűnő minőségű anyagot nyerhetnek, és minden körülmények között jobbat, mint a töltés melletti anyaggödrökből, melyek különösen többszöri kiaknázás esetén oly finom iszapot szolgáltatnak, a mely töltésépítésre nem jó, mert annyira elázik, hogy folyós péppé válik; továbbá, mert az értékes területeket a hullámléren, közvetetlenül a töltés mellett gazdaságilag jobban használhatják füzesítésre és egyébre; és végre, mert nem növelik a vízmélységet közvetetlenül a töltés mellett, ha nem nyitnak ott anyaggödröket. Ha ez nem lehetséges és kénytelenek abból a rosz, iszapos anyagból töltéseket építeni, a milyent a gátak mellett nyitott anyaggödrök szolgáltatnak, akkor a töltéstestnek rendkívüli méreteket adnak és felszínét gondosan begyepesítik. b) Roskctdás (avvallamenlí). \ Lehetséges, hogy igen jó, szilárd anyagból épített töltés a talaj rossz minősége következtében lesüpped. Ez akkor állhat be. ha a töltés a folyó holt ágain vezet keresztül. A gát alatt elterülő tinóm iszap annyira elázik és meglágyul, hogy a gát súlya oldalt kinyomja; ekkor az egész gát utána sülved és a talaj gyakran nagy távolságban a töltés lábától — sőt néha a folyó medrében is — feldudorodik. E baj ellen csak egy orvosság van: a legnagyobb következetességgel a töltéstestet jó anyaggal kell újból felmagasítani, a töltésnek rendkívül széles alapot adni és ha a szükség kivánja, a mederben képződött fenékemelkedést eltávolítani; egyszóval lankadatlan kitartással addig folytatni a feltöltést, a inig a megzavart egyensúly ismét helyre nem áll. Gyanús helyeken, hol a süppedés már mutatkozik, vagy már beállott, czélszerü talaj fúrásokat eszközölni és a lágy, iszapos réteg vastagságát megvizsgálni, mert lehetséges, hogy czélszerübb a gátat egészen más helyre építeni. c) Szivárgás és csurgás (Ipassaggi di acqua). A töltés testén keresztül nem ritkán vízfolyás támad, mely onnan ered, hogy magában a töltésben idegen, nevezetesen növényi eredetű testek vannak beépítve, a melyek a földdel nem egyesülhetnek: néha régi, össze nem forrt repedéseken, vagy féreg-lyukakon át keletkeznek vízfolyások, -a melyek könnyen végzetesekké válhatnak, mert a keresztülfolyó víz magával ragadja a földet és pedig annyival erösebben, minél mélyebben támadt a folyás a víz színe alatt, mert annál nagyobb nyomással hatol a víz keresztül és rövid idő alatt átszakítja a töltést, bármily óriási méretekben és bármily tömött, szilárd anyagból legyen is építve.