Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

II. Nádory Nándor műszaki tanácsos, Reök Iván kir. főmérnök és Tellyesniczky János kir. mérnök jelentése olaszországi tanulmányútjukról

I 49 töltésezése Cremonától a tengerig. Cremonától felfelé a töltések későbben épültek, fokozatosan, a szükséghez mérten, mert a Pó alsó szaka­szának töltésezése következtében az árvizek gyakoriabbak és arány­lag nagyobbak lettek, mely körülmény egyrészt a felső Pó vidékét is az ármentesítés foganatosítására kényszerítette, másrészt pedig a haszonra való bizlos remény az érdekeltséget is az árvédelem foganato­sítására buzdította. A nagy mű létesítéséhez saját országukban a korábbi kormányok is közreműködtek, azonban a vízi ügyekre mélyreható és üdvös befo­lyást csak az egyesült Olasz királyság kormánya kezdett gyakorolni, a midőn a kormány az összes vízi ügyeket saját fennhatósága alá helyezte. Az 1868.. 1872., 1879. és 1886. évi rendkívüli árvizek okozta óriási károk helyreállítása és hasonló szerencsétlenségek megelőzése czéljából 1872. év után az összes Pó menti töltéseket átlag 1.00 m.-rel felmaga­sították és aránylag kiszélesítették és megerősítették, mely munka 20 millió lira költséget okozott az olasz államnak. A töltések és folyópartok megvédése. A védőgátak a következő károsodásoknak vannak kitéve: omlásnak, süppedésnek, a gát belsejében való üregek képződésének, átfúrásoknak {féreglyukak), forrásoknak (fontanazzi) és szifonszerü vízfolyásoknak; ezeken felül elégtelenek lehetnek a töltés méretei az ostromló folyam természetéhez képest. Ez utóbbi tulajdonképen nem tartozik ide az árvédekezéshez, a miért ezt csak egyszerűen felemlítjük. Védekezés gátomlás ellen. A töltések omlása, csúszása a legtöbb esetben akkor és abból az •okból származik, hogy közvetetlenül a töltés mellett a folyó örvényt képez és igy a folyó partját és ezzel a töltés lábát elmossa. Egy kis mennyi­ségű földanyagot a folyóvíz mindig ragad magával, ez azonban csekély­ségénél fogva nem érdemel különös tekintetet. Az örvény okozta partszakadás és töltésomlás megakadályozására, valamint a már beállott sérülések helyreállítására a következő eljárások vannak alkalmazásban: a) Réteges rözsemü (I piani di rosta); b) Rözsehengerek (I buzzoni); c) Vesszökosarak (I gabbioni); (I) Betonhengerek (Le burghe a caleestruzzo); e) Lejtöborítások (Le mantellature); és pedig c l) Gyepesítés (Impelliciatura semplice); •e/2) Gyeptéglaborítás (Mantellatura di zolle); 4

Next

/
Thumbnails
Contents