Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

II. Nádory Nándor műszaki tanácsos, Reök Iván kir. főmérnök és Tellyesniczky János kir. mérnök jelentése olaszországi tanulmányútjukról

36 kedése megszűnik. Ily átmeneti pontokon való mederemelkedések nálunk sem ritkák pl. a Béga csatornánál, hol esés nélküli laposokon, teknökön vezették keresztül, a Berzavánál és átalán a Temes-rendszerhez tartozó vízfolyásoknál, melyek nagy esésű szakaszaikból egyszerre minden esés nélküli medenczékbe jutottak és kényszerülnek rajtuk végig folyni. Ugyanezen tünemény ismétlődik a vízmosásos palakoknál is, melyek a fövölgybe érkezve rendszerint a terep fölött folynak. Tekintettel arra, hogy Manara Henrik olasz mérnök «Nolizie sulle opere idrauliche di difesa e di Navigatione interna in Italia» czimü 1891-ben megjelent müvéből a fenti I—VI. pontokban részletezett kérdésekre vonatkozólag az olasz viszonyokat feltüntető sok érdekes és tanulságos adatokhoz jutottunk, nem véljük feleslegesnek, ha belőlük kivonatosan — mielőtt saját közvetetetlen megfigyeléseink ismertetésére reátérnénk, Nádory Nándor fordításában s magyarázataival a következőket ide iktatjuk. A közérdekű víziinuiikák beosztása. Azokat a müveket, a melyeket közérdekű folyók, hegyi patakok (torrensek) tavak, csatornák és a természetes vízfolyások rendezése érdekében készítenek, a szerint, a mint bizonyos érdekeket szolgálnak, négy csoportba osztályozták. Az első csoportba sorozzák azokat a müveket, a melyek egyes-egyedül a folyókon, lávákon és a nagy csatornákon a hajózás érdekében, vagy a határfolyók medrének állandósítása czéljából és kizárólagosan az állam költségén létesülnek. A második csoportba sorolják azokat a müveket, a melyek a töltések közé fogott folyók és a beléjük ömlő, de hasonlóképen töltések közé fogott mellékfolyók mentén épülnek és pedig attól a ponttól kezdve, a melytől a töltésezés kezdődik, abban az esetben, ha e munkák egy nagy vidéknek fontos érdekeit szolgálják; továbbá az uj medrek (átvágások) ásását, korrekcióját és a velük járó mellékmunkálatokat, a melyeknek czélja ugyané folyóknak szabályozása; végül a hajózható csatornák építését, ha csak egy, vagy két tartomány érdekében épültek és nem csatlakoznak más hajózható viziúthoz. Ezek építése és fentartása szintén államköltségen történik, azonban a tartományok és társulatokká egyesült magánérdekeltek hozzájárulása mellett. A harmadik csoportba tartoznak azok a müvek, amelyek a hajózható, de nem töltésezett folyók és a' beléjük öralö mellékágak partjainak biztosítására szolgálnak; úgyszintén a torrensek partjainak omlása ellen alkalmazott biztosítások, ha nagy kiterjedésű földbirtok érdekeit védik;