Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

20 A változások tehát a kisvízszin sülyedésében, a nagyvízszin emelkedésében és az árvíz levonulásidejének jelentékeny megrövidülésében jelentkeznek. A szabályozás folytán a Körös nagy vizei gyorsabban érkeznek le a torkolathoz, mint a Tisza árvizei, úgy, hogy a két árvíz ott nem egyszerre kulminál, a mi a Tisza-szabályozás egész rendszerére igen nagy előnynek mondható. A Dráva. A Dráva vízböségre nézve az országnak harmadik folyója (emésztése kisvíznél másodperczenkint 250 köbméter, nagyvíznél 2200 köbméter), a mennyiben a Duna és Száva után következik. Vízgyűjtője 40,087 négyszögkilométer, melyből Magyarországra csak 13,943 négyszögkilométer esik. A Dráván a torkolat és Zákány között 1805-től kezdve összesen 68 átmetszés létesült, melyekkel a folyónak eredetileg 409 kilométer hosszú szakasza 232 kilométerre rövidült meg. A Dráva medre mindenütt alluviális, homokos iszapba lévén beágyazva, a relativ nagy esés mellett, mely Zákány—Vizvár között ___ ___ 0.65—0.40 méter Vizvár és Barcs « 0.40—0.20 « Barcs és Eszék « ... ... 0.20—0.15 « Eszék és a torkolat « ___ 0.10—0.05 « kilométerenkint, partjait rohamosan szaggatja úgy, hogy megkötésükre és a normális szélességű meder előállítására a tisztán átvágásokkal szabályozott és utóbb egészen magára hagyott folyón jelentékeny összegek szükségesek, melyek nagyságát több 50 millió koronára számították. Ma a Dráva egyes, nevezetesen felsőbb szakaszai az elvadult folyó képét tüntetik elő, mely széles mederben zátonyok között kóvályog. A hajózás ennek következtében, bár a vízmennyiség jelentékeny, nagy nehézségekkel küzd. A végrehajtott szabályozásnak eredménye abban vonható egybe, hogy e folyón mind a kis, mind a nagyvizek szine jelentékenyen sülyedt; igy Barcsnál az 1827-iki nagyvízszinhez képest az 1876-ikit összehasonlítva, a sülvedés 1 métert tesz ki. A régebben emelt töltések lábához a felsőbb szakaszon csak kivételesen jut az árvíz, az alsó szakaszon is csak akkor, ha egyúttal a Dunának magas vízállása van. A Dráva szabályozásának ezenfelül kedvező hatása van a Dunára, amennyiben a Drávának ugyanazon csapadékból származó árvizei előbb jutván lefolyásra, a torkolatnál nem találkoznak. Ugyancsak kedvező hatással van a Dráva árvizeinek gyorsabb levonulása a Dunának a tor-