Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

[ 153 I birtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról)) szóló törvény, mely még a gyakorlati végrehajtást is tetemesen megkönnyíti. Az 1. § g) pontja kötelezöleg állami kezelésbe véteti mind az 1879-ik évi XXXI. t.-cz. 165. §-a, mind az 1894-ik évi XII. t.-cz. 13. és 14-ik §-ai szerint beerdösítésre kijelölt kopár területeket, egyes eseteket kivéve, a 2-ik §-ban pedig lehetővé teszi az állami kezelést a magánbirtokosok kopár területeinél is. A 3. § a legeltetés és alomgyüjtés iránt intézkedik. A 8-ik § a m. kir. állami erdőhivatalok és m. kir. iárási erdőgondnokságok felállításával megadja a lehetőséget, hogy a hegyi patakok rendezésénél a tervezés, valamint a végrehajtás során alkalmas erdészeti szakértők álljanak rendelkezésre, a mi ez ideig különösen ott, hol az ily területeket szerződés alapján állami kezelésbe még nem vették, az eljárást szerfelett megnehezítette. Igaz ugyan, hogy a 13. § szerint a munkálatok végrehajtását, az erdősítést az érdekeltek saját munkaerejükkel tartoznak teljesíteni és csakis a felügyeletet, ellenőrzést vállalja az állam, de reá a legtöbb esetben nem is lesz szükség, mert az érdekeltek tényleg olcsóbban végezhetik el saját munkaerejükkel. Kivételes esetekben, a hol mulhatlanul szükségessé válnék, megvan a lehetőség még erre is, mert a fent említett § alapján a földmívelésügyi minister a költségek megtérítése ellenében még a végrehajtás elvállalására nézve is intézkedhetik. Igen fontos intézkedést tartalmaz még ezenkívül a 23-ik §, mely a kopár területek birtokosait az állami erdőhivatalok költségeinek fedezése czimén fizetendő évi átalány alól is részben, vagy egészen felmentheti. Az első feladatot ezek alapján a tervek elkészítése képezi. Nem szándékozom részleteit itt felsorolni, mert a helyi viszonyok szerint a szakértő birálja el, hogy mily részletek feltüntetése szükséges. Maga a mederrendezés minden részleteivel együtt tervezendő, a forrásvidék munkálatainál azonban tökéletesen elegendő volna a főbb völgyfenék felvétele, a lejtők nagyságának helyenkint való megmérése és a kopár, befásítandó területek határvonalának, valamint a mellékágaknak berajzolása a rendelkezésre álló kataszteri, vagy tagosító térképbe, i Egy kis gyakorlat mellett semmi akadályt sem képez, hogy ezen adatok alapján a forrásvidék főbb építményeit megtervezzük, a munkálatok költségeit összeállítsuk. Ebben a tekintetben ugyanis bizonyos szabad kezet kell a végrehajtás alkalmával engedni, hogy a szakértő az egyes építményeket belátása szerint elhelyezhesse, mert a tervezés és végrehajtás között rendesen 11