Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

141S Tüzetesen csakis a Rakonitz patak völgyébe esö munkálatokat tekinthettem meg, még pedig Rakonitz, Pfilep, Nausowa, Senomat és Sanov községek határaiban, de az ott látottak rendkívüli érdekességét eléggé jellemzi, ha megemlítem, hogy ezen patak környékén nem kevesebb mint 321 vízmosásos szakadék található, melyeknek összes hossza mintegy 238 kilométert tesz ki. A vörös homokkő és agyagpala keverékéből álló talaj kiválóan alkalmas a vízmosásra. Rakonitz vasúti állomást elhagyva nem is gyanítja az ember, hogy nem messze a szakadásos völgyek egész sorozata található, melyek csak akkor tűnnek fel. midőn közvetlen közelükbe értünk. Száraz időben a patak völgyében csakis a nagy mennyiségű vöröses homok tűnik fel, valamint mindkét oldalán 5—6 méter magasságig emelkedő töltés, melyek a folytonos tisztogatás révén létesültek. Magok a vízmosások rendesen egész merőleges falú, mély, néha 10 métert is meghaladó szakadékokat képeznek. Az 52-ik ábra a Senomat község melletti 25-ik számú ily vízmosásos szakadék képét tünteti fel a munkálat kezdetén, a mint az első keresztfonásokat helyezték el. Esős időben a fenéken lefolyó csapadékvíz átáztatja az oldalfalak lábait és a laza lejtök nagy tömegekben omlanak, csúsznak a vízér fenekére, a hol a hordalék egész rendetlen halmaza képződik, mely a víz erejének ellent nem állhatván, vöröses színű, sűrű folyadék alakjában hömpölyög minden oldalról a fövölgyben folyó patak medrébe, melyet megtöltve, a szomszédos területeket önti el. Sok helyen a vidék lakossága védekezni akarván a káros kiöntések ellen, szorgalmasan tisztogatta majdnem minden esö után a folyó medrét Ennek következményei a már előbb említett magas töltések; minthogy pedig a tisztítást évről-évre mind kevésbbé voltak képesek teljesen elvégezni, a patak medre a szomszédos talajok fölé emelkedett, s igy a jelenlegi helyzet annál súlyosabb volt, mert a laza anyagból levő töltések gyakran kiszakadtak s ilyenkor a patak nagy területeket iszapolt be, érzékeny károkat okozva a birtokosságnak. Ezen tarthatatlan állapotok megszüntetése érdekében már az 1889-ik évben megindították az előmunkálatokat, felvételeket az általános tervek elkészítése végett, mely alkalommal egyszerűen megállapították egy-egy vízkörnyéken a vízmosások számát, megmérték hosszukat és alapos vizsgálat alapján osztályozták őket hozzávetőleges költségvetés czéljából. Gyakorlati tapasztalatok alapján és a szükségesnek látszó munkálatok mértéke szerint az osztályozást a következő módon hajtották végre: 1. Kilométerenkint 3000 frt költséget oly vízmosásoknál vettek fel. melyeknél egész részletes kiépítés, vagyis az oldalak lejtőinek helvreállí-