Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

121 Kiváló befolyással van a megválasztandó kulturára ezenkivül a forrásvidék magassági fekvése is, a mennyiben például 1200—1500 m. tengerszín feletti magasságnál már csak tűlevelű fák alkalmazhatók, ezenkivül nem hagyhatók figyelmen kivül a talajviszonyok sem, mert vízmosásra hajló talajnál magas fák nem czélszerüek; ezeket csak ott használhatjuk, a hol előzőleg a vízmosásos jelleget megszüntettük. Sokszor már a legeltetés betiltása is elég, ha különben a vegetáció erős fejlődésit. Ekkor csak a meredek lejtöket ültetjük be, a többi részen csak a legeltetést szüntetjük be. A fanemnek megválasztása ennélfogva kiváló gondot követel. Ez a dolog tisztán erdészeti kérdést képez. A bejárt karinthiai patakok forrásvidékén a különböző fekvésű lejtök és más körülmények figyelembe vétele mellett az ültetéseknek sokféle neme látható. A magasabb helyeken leginkább szurkos fenyőt találunk, mely ugyan lassú növésű, de az éghajlat viszontagságainak leginkább ellentáll. Alacsonyabb fekvésű helyeken az erdei és vörös fenyőt, kedvezőbb viszonyok mellett a luczfenyöt, jegenyefenyöt és bükkfát ültetik, mely utóbbiak az első években gondos védelmet igényelnek. Az ültetések megkezdése előtt czélszerü a talaj megmunkálása, különösen ha a csemeték kiszáradásától tarthatunk; sokkal nagyobb eredmény érhető el, ha a csemetéket a forrásvidéken ideiglenesen berendezetl faiskolákban nevelik és 2—3 éves korukban beültetik, mintha idegen vidékről hozzák őket; ez okból ily faiskolák berendezésére kiváló súlyt is vetnek. Az alsó, alacsonyan fekvő vidékeken végül akáczfa, fűzfa és égerfa ültetéseket is látunk, ez utóbbiból a fehér égert nagyon száraz helyeken, a feketét nedves területeken alkalmazzák. Ha a facsemeték, cserjék fiatal növényei részére a talaj előkészítendő, akkor az erdei bükkönynek egy válófaját, a Lathyrus silvesiris Wagnerit alkalmazzák, mely a legkopárabb területen is tenyészik, de feltétlen száraz talajt igényel. Legfőbb haszna, hogy gyökere nagy távolban terül szét, a növénynek biztos alapot nyújt; a lerohanó vizek egykönnyen le nem sodorják, mert nagyszámú indája rendkívül sűrű növényréteget képez, a mozgásban lévő talaj részeket megfogja s így a további ültetések részére szükséges termő réteg előállítását elősegíti s a mellett pedig gazdasági értéke is van. Ezen kopár területek beültetésére rendkívül fontos növény további tulajdonságaira, valamint általában az ültetések részletesebb adataira az egyes esetekben még visszatérek; itt mindössze még megemlítem, hogy nedvesebb helyeken a Lathyrus latil'oliust használták több-kevesebb sikerrel, különösen a Polygonum sachalinense nevű pohánka faj keverékével.