Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

10 A folyam medre és partjai ezen a szakaszon jobbára iszapból és homokból állanak, ebben lelik magyarázatukat a folyamnak helyenkinti nagy mélységei (10—20 méter), óriási kanyarulatai, melyek folytonos és gyors mozgásban vannak, a partok erős megtámadása és rendkívül költséges védelmük. Az érintett átvágásokon kivül e folyamszakaszon a védelem jobbára a partok megkötésére szorítkozik. A normális szélességet 450 méterben állapították meg; esése átlag kilométerenkint 0.057 méter. 4. A drávatorok-ó-moldovai szakaszra (347.1 kilométer), mely sok tekintetben hasonló a gönyö-paksi szakaszhoz és csakis nagyobb méreteivel különbözik töle. A folyam zátonyok és szigetek képzésére itt is hajlandó, azonban iránya nagyban és egészben állandó. E szakaszon néhány partvédelmen kivül egy átvágást is létesítettek és két, a hajózásra nézve legrosszabb részt Palánkánál és a Tiszatorok fölött 10—10 kilométer hosszúságban, rendszeresen szabályoztak. A normális szélességet a Tisza torkolatáig 450 méter, a Tisza torkolatától a Száva torkolatáig 600 méter, a Száva torkolatától lefelé 700 méterben állapították meg. Esése átlag kilométerenkint 0044 méter. 5. Az ó-moldova—orsovai szakaszra, mely mindkét oldalt hegyek és sziklák közé szorított és a hol ennek következtében a folyam a változásnak jóformán semmi, vagy egész lényegtelen jeleit mutatja. Ezen szakaszra esnek a Vaskapu és a fölötte fekvő zuhatagok szabályozó munkálatai; a Vaskapu-csatornával és a víz alatti sziklapadok eltávolításával. A Duna mperczenkinti vízemésztésének adatai az alábbiakban foglalhatók egybe: Pozsonynál kisvíz 700 m

3 nagyvíz 11,000 m

8 Budapestnél ... « 1000 « « 10,000 « Dráva beömlése alatt « 1500 « « 10,000 « Tisza « « « 1700 « « 13,000 « Száva « « « 2100 « « 16,000 « A jégjárás tekintetében a Duna két szakaszra osztható, az egyik Dévénytől a Drávatorokig, a másik a Drávatoroktól az ország határáig terjed. A Drávatorok alatti részről a jég rendesen előbb vonul le, mert a Dráva és Száva áradása előbb jelentkezik, mielőtt a Dunáé oda ér úgy. hogy a jég már az alsó szakaszról elvonult, mikor a felsőn még szilárdan áll. A dévény-drávatoroki szakasz helyzete ezen felül a jéglevonulás szempontjából még más okokból is felette kedvezőtlen; ugyanis Bajorországban és Ausztriában az ottani melegebb légáramlatok következtében a jégzajlás előbb indul meg, mint az alább fekvő dévény-drávatoroki folyó-