Vízügyi Közlemények, 1899 (14. füzet)

Részletes adatok az 1897. évi miniszteri jelentéshez a vizügyekről

35 csiig nagyjában rendezettnek mondható, a mi a székes főváros árviz­biztonságára nézve igen nagy jelentőségű. b) Az adonyi Duna-szakasz tökéletes rendezése. A Közép-Duna szabályozására vonatkozó 1895. évi XLVIII. tör­vény czikkel a promontori Duna-ág teljes rendezése is engedélyeztetett és igy lehetővé vált az 1881. évi L. törvényczikk alapján ott végrehaj­tott, de kiegészitést kivánó munkákat pótolni. E czélból az adony-rácz­almási szakasz tökéletes rendezésére egy tervezet dolgoztatott ki, mely szerint az ottani munkák az 1897—1899. években hajtandók végre. Ezen munkák a lefolyt 1897. évben kezdetüket vették; és pedig létesíttetett : 12.473 m 3 kőhányás, 23.372 frt költséggel. c) A koppányi átmetszés. A Baja feletti kanyarulatok (melyekben a jég évről-évre megállott és összetorlódott), rendezése végett három egymást kiegészitő átmetszés épitése engedélyeztetett. Ezek közül az első és a második, az u. n. sükösdi és csanádi átmetszések már elkészültek, s majdnem rendes Dunává váltak, a harmadik pedig, az u. n. koppányi átmetszés, a lefolyt 1897. évben került foganatositás alá; és pedig létesíttetett ott: 79.156 m 3 földmunka, 33.241 frtnyi költséggel. d) A bajai Sugovicza holt medrének rendezése. Minthogy a bajai Sugoviczának egyik része töltéssel volt elzárva s annak tespedő vize ellen közegészségi szempontból folytonos pana­szok merültek fel; s minthogy a hajók a bajai partot nem közelithet­ték meg, ennek rendezése, illetve egy uj hajóutnak készitése vált szük­ségessé, mely munka a lefolyt évben megkezdetett és annak kereté­ben létesittetett : 21.226 m 3 földmunka, 2.542 m 3 kőhányás, 1.947 m 2 kőrakat, s 49.420 m 3 kotrás, mely munkákra 49.360 frt fizettetett ki. é) A tolnai holt Duna-ág rendezése. A tolnai Duna-ág felső torkolata a fajszi Duna-szakasz szabályo­zása érdekében elzáratván, ezáltal a tolnai Duna-ágból szép, nagy és biztos téli kikötő alakittatott ; de miután a Sárviz által ezen Dunaágba lerakott hordalék miatt a hajók Tolnáig fel nem juthattak, továbbá, mivel ezen hordalék lerakása miatt a Paks, Fadd vidékéről lejutó élő- és bel­vizek, alacsony vizállás alkalmával nem folyhattak le, a tolnai holt Duna-ág rendezése, vagyis részleges kotrása szükségessé vált. Ezen 3*

Next

/
Thumbnails
Contents