Vízügyi Közlemények, 1899 (14. füzet)

A földmivelésügyi magyar királyi miniszter 1897. évi a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

25 V. Visszapillantás a vízügyek terén 1890-től 1897-ig előfordult fontosabb mozzanatokra, A vízügyeknek az 1889. évi XVIII. t.-czikkel a földmivelésügyi ministeriumban történt egyesítésével azoknak ujabb korszaka vette kezdetét. A vízügyi szolgálat ellátására a ministeriumban külön főosztály szerveztetett és az administrativ osztályok mellé a műszaki teendőkre műszaki osztályok állíttattak fel, melyek a kis tanácsban, majd később közös főnök alatt, mint országos vízépítési és talajjavitási hivatal, egységes működést folytathaltak. Ezenkívül az országos fontosságú kérdésekre nézve az országos vizépitészeti tanács szerveztetett, a vízjogi ügyek pedig a vízjogi tanácsban nyerlek magasabb fokú elbírálást. A külső műszaki szolgálat, melyet a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok teljesítenek, a kerületi felügyelői intézménynyel lett a belső, központi szolgálattal szerves összefüggésbe hozva. Az ilyképen szervezett vízügyi szolgálatnak legelső és legfőbb feladatát képezte a Tisza-szabályozás folytatására egységes tervet és programmât megállapítani, mely törekvés az 1894. évi III. t.-czikkben nyert szentesítést. Utána következett a Közép-Dunára és az ország egyéb jelentősebb folyóira vonatkozó egységes szabályozási terveknek és javaslatoknak megállapítása, melyekre nézve az 1895. évi XLVIII. törvényczikk adta meg a szükséges anyagi eszközöket az által, hogy 1896. évtől kezdődő 12 évre 51 millió forintot bocsátolt a vizi beruházások czéljaira. Ezen kívül is foglalkozott a törvényhozás a vízügyekkel ; úgymint a fajsz-bogyiszló-bajai szakasz rendezését, az 1893. évi tavaszi pusztító árvíz alkalmából, az 1893. évi XVI. l.-cz. 885.000 frt költséggel elrendelte, míg a Hanság-csatorna kiépítéséről és a Rába-szabályozótársulat pénzügyeinek rendezéséről az 1893. évi XVII. és az 1895. évi XIII. törvényczikkek intézkednek ; a temes-begavölgyi társulat pénzügyeinek ujabb rendezését pedig az 1897. évi XXI. évi törvényczikk szabályozza. Állami munkákra a törvényhozás vizi beruházások czimén 1890-től 1894-ig évenkint 2,694.000 forintnyi összeget bocsátott-rendelkezésre, 1894-ben ezenfelül még 2,500.000 frtot, 1895-ben pedig 700.000 frtot engedélyezett a pénztári készletekből, míg az 1896. évtől kezelve, a mint már jeleztem, 51 millió forint fordítható 12 év alatt e czélra, melyből 1896. és 1897. években 5—5 millió forint vételett igénybe. Ha ehhez hozzászámítjuk a vízi-munkálatok fentartására évenkint kiadott, mintegy 200.000 frtot, a lefolyt 8 év alatt, állami vizi-munkálatokra fordított költségek mintegy 28 millió forintra, 1867. óta pedig mintegy 86 millió forintra tehetők.