Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

Részletes adatok az 1896. évi miniszteri jelentéshez a vizügyekről

II. Ármentesítés. Vízjárás. Az ái'mentesitésse] szoros kapcsolatban álló vízjárást illetőleg következő nevezetesebb jelenségek fordultak elő 1896-ban. A jég viszonyokai tekintve, mindenekelőtt a jégzajlásról felemlíthető, hogy ez év január 1-én általában az egész országban zajlott a jég, sőt egyes folyékban már álló jég is mutatkozott; nevezetesen a Vágnak közép- és alsó részében, a Sajó és Hernád legalsó vonalain, a Tapolyban, Latorczában, a Tiszának Csap—Tokaj közötti szakaszán, a Berettyóban, a Fehér- és Kettős-Körösben, a Begacsatornában és a Ternes felső vidékén. Csak a Száva folyó volt egészen liszta a jégtől január elején, de ugyané hó 19-én a Száva is elkezdett zajlani a boszniai folyók jegétől ; hanem február hó 3-án már egészen levonult róla a jég. Február 11-én majdnem mindenütt állott a jég folyóinkban ; és ettől csak a Mura legalsó része képezett kivételt, valamint a Dunának Zimony alatti szakasza, a hol kis mértékben folyvást zajlott a jég és a Száva folyó, melyről a jég már elment. Az év vége felé, november 29-én újra megkezdődött a jégzajlás a Vágón, Hernádon és Bodrogon; mely későbben fokozódván és terjedvén, deczember 4-én — a Száva kivételével — minden folyónkban ismét zajlott a jég. Az á 11 ó j é g vastagsága, a jég megindulása előtt, következő volt : a Rábában körülbelül 20 cm. 30—40 « a Vágban a Drávában a Dunában az Ondova—Tapolyban a Latorczában a Bodrogban « « « « « « 30—40 « 40 « 25 « 30 « 25 «