Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

441 felruház, oda akarok hatni, hogy a főváros alatt és felett a munkálatok legyenek az elsők, melyeket végre fogunk hajtani, hogy a közönség is lássa, hogy a kérdés komoly. Ezeket egyhangú megállapodásként kijelenthetjük és ismételten köszönetet mondok Kvassaynak, hogy ezt a kérdést ily határozottan formulázta. Lechner Lajos min. tanácsos: Köszönetemet fejezem ki az elnöklő államtitkár urnák a tárgyalás vezetéseért. Egy megjegyzésem van még. Hogy mennyire nem tökéletes a szabályozás eredménye, ezt bizonyitja, hogy középvizállásnál a Dunán (nem jégzajlásnál, hanem 5 méternél) 50—60 cm-mel nagyobb a viz, mint volt a szabályozás előtt. Tehát, bizonyos duzzadás most is létezik. Л magam részéről hozzájárulok szivesen ahhoz, hogy esetleg a város is hozzájáruljon a költség egy részével, a mennyiben az ország az egészet nem győzi. A mi a soroksári Dunaág tökéletes elzárását illeti, ennek szükségével a műszaki kar rég tisztában volt. A mi most határoztatott, csak befejezése annak, mit már mindnyájunk tudunk. Miklós Ödön államtitkár, elnök : Nem tagadhatom meg érzéseimet, mikor elakarok búcsúzni és hálás köszönetet akarok mondani, azon kitartó munkásságért, melylyel feladatunk megoldására segítségünkre voltak. En nemcsak, mint a kormány tagja, hanem mint magyar mérnök is érzem magamat körükben és mint ilyen élénk részt veszek a műszaki kar fejlődésében. Nem egy, de igen sok esetben már exponáltam magamat a magyar műszaki karért és kinyilatkoztathatom, hogy tettem sohase nekem, sem annak kárára, szégyenére nem vált. Én csak óhajtom, hogy akkor, midőn oly nagy munka küszöbén állunk, mely évszázadokra kihat, a kart ugyanazon szellem kösse össze, mely a kart a múltban mindig jellemezte. Küzdjük ki egymást közt a vitát, hogy a nagyközönség közt múljon el az a vélemény, hogy a hány mérnök, annyi vélemény. Akkor sikeresebb lesz a munkálkodásunk. Azzal zártam be már tegnap is a tanácskozást, hogy mindazt, mit érzünk, mondjuk ki nyiltan és azt mondom most is, forduljanak bizalommal hozzánk, meglehetnek győződve, hogy nem elzárkózóttsággal, hanem tiszta, nyilt barátsággal fognak találkozni. Mi nem vágyunk eltelve azon önhittségtől, hogy csak az a legjobb, a mit mi csinálunk, hanem hogy mindenkinek hozzá kell járulni e nagy munkához. Ez a tudat vezérel bennünket, ez a szellem honol ma itt és remélem, hogy ez uton sikerülend üdvös czélokat elérni. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Biró Elek, Klimm Mihály és Lechner Lajos tanácstagokat. 29