Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
429 fordulnak elő, a mi igazolásul szolgál arra nézve, hogy az esetben, ha az átmetszések készítésekor azok teljes mederré ki nem képeztetnek, okaivá válnak az egész folyamszakasz elfajulásának. Ezek figyelembe vételével a múltba létesített átmetszések kiképzésére most pótlólag felvett összeget nem tartom elégségesnek és azokra egy oly összeg felvételét tartom szükségesnek, melylyel ezen átmetszéseket a lehelő legrövidebb idő alatt teljes szelvényű mederré ki lehet képezni. A többi munkálatokat és főleg az uj átmetszéseket jelenleg nem tartom szükségesnek, mert ezen szakaszon a hajózásnak lényeges akadálya nincs és a jégvonulás normálisnak nevezhető. A helyzet megváltoztatását csak ugy tartanám megengedhetőnek, ha az uj átmetszetek teljesen kiképeztetnének, illetve az arra szükséges egész összeg felvétetnék, mert a meglevő átmetszések igazolják, hogy a meder önként nem képződik ki és okozójává válik minden bajnak. Az ily módoni szabályozásra szükséges, az előirányzottnál sokkal nagyobb költség pedig semmi arányban sem állana a várható haszonnal, illetve eredménynyel. Biró Elek társulati főmérnök : A mohács—kis-kőszegi folyamszakasz rendezésére nézve aggályom van a Mohács alatti Mocskos-szigetnél tervezett vonalozás ellen, melylyel az itt létező két éles kanyar állandósittatnék, még pedig tetemes épitési és valószínűleg még nagyobb fentartási költségek árán. A rendelkezésre bocsátott adatok alapján biztos véleményt nem mondhatok ugyan, de nem tartom valószínűtlennek, hogy a Mocskosszigeti éles kanyar kikerülése végett czélszerübb lenne Mohács alatt egy oly átmetszést létesíteni, a mely a sirinai átmetszés nagy részének megtartásával az itteni bajok gyökeres orvoslására alkalmas lenne és ha a fentartási költségeket is számításba veszszük, esetleg még kisebb anyagi áldozatok árán, mint a hogy ezen kérdés megoldása javasolva van. A sárkány-szigeti XVII. számú kotrást oly méretekkel javaslom végrehaj tan dónak, hogy a kotrás felső végéhez tervezett XV. számú terelőmű segélyével a Duna víztömegének nagyobb része az igy elkészítendő átmetszésen találhassa meg lefolyását. Az ezen szakaszon előforduló éles kanyarok és nagyobb mederelfajulások mindenesetre kívánatossá teszik, hogy az ezek rendezésére szolgáló tervek a kivitel előtt igen beható tanulmány tárgyává tétessenek. A kis-kőszeg—apatini Duna-szakasz rendezésére javaslatba hozott három megoldás közül az élesebb kanyaroktól mentes, tehát a jég és vizlefolyási szempontokból előnyösebb 2-ik megoldást tartom a legczélszerübbnek, a mely e mellett jelentékenyen olcsóbb is a másik kettőnél.