Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

417 A szabályozási terv elejétől végig egységes alapokon nyugszik és a lokális körülmények mindenütt kellően figyelembe vannak véve. Az egész előterjesztésből az tűnik ki, hogy szakértelemmel van elkészitve. Egyszóval az látszik ki belőle, hogy ezt a folyamszabályozási tervet folyammérnökök készítették. Ezért elegendő okom van arra, hogy a mű majdani kivitelének sikerében a magam részéről teljesen megbízzam. Több igen tisztelt tanácstag egyes tervezett munkálatokat redukálni vagy egészen elhagyni kiván. Én is végignéztem a tervezett műveleteket, ele olyat nem találtam, a melyre teljes lelki megnyugvással rámondhatnám, hogy az felesleges lenne. Ellenkezőleg, a mi a tervezetben van, az nemcsak mind szükséges, hanem én helyenként még többet is tennék s meg vagyok győződve, hogy a hivatal is csupán azért nem ment tovább, mert az épitési költségeket a lehető legkisebbre akarta szorítani. Itt alkalomszerűen meg is mondhatom, hogy az egész költségelőirányzatot rendkívül szűknek találom. Mintegy 600 km. folyóról lévén szó, hozzávetőleg 60 millió forint lenne az az összeg a melyből az egész munkálatot sikeresen végre lehet hajtani. Más igen tisztelt Tanácstagok a felszólalásukban merev különbséget tesznek a hajózás és a szabályozás érdekében szükséges vagy felesleges munkálatok között. Bátor vagyok erre nézve megjegyezni, hogy ily merev megkülömböztetése a szabályozás czéljainak a jelen esetben nincs helyén. Igaz ugyan, hogy a szabályozásnak főképpen három czélja van, úgymint: a rendszeres vizlevezetés és jéglevonulás biztosítása, továbbá a hajózás megkönynyitése. Azonban az oly nagy vizbőségü folyónál, mint a minő a magyar Duna, a hajózás és vizlevezetés érdekei nem ellenkeznek — hanem egymást födik. Főczélunk, hogy rendes medret teremtsünk. Ez a mederrendezés egyaránt kedvező a vizlevezetésre, jéglevonulásra, valamint a hajózásra is. Minden kapavágás, melyet a jobb vizlevezetés érdekében teszünk, a Dunán egyúttal a hajózás könnyítésére is fog szolgálni és fordítva. Sajnálom, hogy egyesek a hajózás érclekét mintegy magánérdek gyanánt fogják föl, a melynek előmozdításához az államnak nem lenne semmi köze. A hajózást az ily nagy folyón nem lehet privát érdeknek tekinteni, mert annak megvan a maga közgazdasági nagy fontossága, ugy, hogy annak előmozdítása egyenesen országos fontossággal bír s a költségek, a melyeket erre fordítunk az egész országnak javát mozdítják elő. A tervezet részleteire nézve már előbb megemlítettem, hogy nem találtam az egész előterjesztésben oly munkálatot, a mely felesleges volna. Előfordulnak benne, az egyes_ átmetszéseket illetőleg alternativ 27