Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

413 mert én részemről az Elnök Ur tegnapi kijelentését nem igy fogtam fel s azt hiszem, hogy a mondottak után ezen értelmezést, mely a közvélemény megtévesztésére adhatna alkalmat, szavainak nem is lehet adni. Ugy emlékszem, hogy Elnök Ur másodrendű fontosságot tulajdonitolt azon munkálatoknak, melyek a Duna partján fekvő egyes városok vagy községek mentén a hajók kényelmesebb kikötésére vonatkoztak. Л Dunához, mint vizi közlekedési úthoz oly eminens közgazdasági érdekek fűződnek, hogy ugy a felső, valamint a Duna alsó szakasza szakályozásának végrehajtása azon főczélból lett elrendelve, hogy a Duna, mint viziut oly állapotba hozassék, hogy azon a hajók akadálytalan közlekedése biztositva legyen. Részemrőt tehát az Elnök Ur mai kijelentését köszönettel veszem, mert ezen kijelentés által annak látszata is ki van zárva, mintha ez a nagy vizügyi tanács az előterjesztést ugy tekintené, mint melynél a hajózási kérdés csak másodsorban találna méltánylást. Miklós Ödön államtitkár, elnök : Örülök rajta, hogy nézeteltérés nem fordult elő, de személyemre nézve tartoztam ezzel. Ezen szempont a javaslat alapját képezi s erről az első §-nál volt szó. Azokat a munkálatokat, a melyek legsürgőssebbek, lehetőleg mielőbb végezzük el. Arra kérem azért a nagytanács tisztelt tagjait, hogyha félreértésből vagy akár micsoda más indokból lát, hall, vagy tud valamit, egész nyíltan mondja ki, mert egész ferde világításban tűnik fel az én nyilatkozatom. Biró Elek társulati főmérnök : Igen tisztelt nagytanács ! A tegnapi tanácskozás után hallott egyes megjegyzésekből azon meggyőződésre jutottam, hogy tegnapi felszólalásaim a tanács tagjainak egy részére azt a benyomást tették, mintha én itt minden áron ellenzéket akarnék képezni a tárgyalás alatt álló tervezettel szemben, miért is kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én a benyújtott terveket az azokban kifejezésre juttatott helyes elvek alapján általánosságban nemcsak elfogadhatóknak tartom, hanem az ezen tervek elkészítésénél közreműködött kartársakkal szemben a legőszintébb elismerésemt nyilvánítom és e tekintetben örömmel csatlakozom azon elismerésekhez, melyeknek tegnap ugy Malina, mint Wallandt tisztelt tanácstagok oly melegen kifejezést adtak. Tekintettel azonban a nagytanács, elnökének, a miniszter ur ő excellencziájának megnyitó beszédében hangsúlyozott erkölcsi felelősségre és azon nyílt felhívásra, hogy a tanácstagok őszintén, leplezetlenül mondják el véleményeiket a targyalás alatt levő tervezetről, voltam bátor tegnap egy-két észrevételt tenni nem ellenzéki, vagy felszólalási viszketegből, hanem komolyan csak kötelességérzetből. És éppen ezen kötelességérzet mondatja velem ma ismételten azt,