Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

379 Másik sérelmünk a Homoród-csatornának Szatmár felelt a Szamosba tervezett bevezetése. Szatmár városa részéről a Vetésnél Szatmár alatt tervezett betorkolás ellenében észrevételek tétetvén, az állami szakértők és a város bizottsága közt megejtett tárgyalások rendjén a város szakértője azon eszmét vetetté fel, hogy a Homoródol és Soóspatak s Balkányokat egy felsőbb vonalon Szatmár felett kellene a Szamosba bevezetni. Kidolgoztatott ennek folytán egy ujabb tervezet, mely a kérdéses vizeket Erdődnél kezdődő s onnan a hegyek lábánál haladó s Hirip községet felső végén megkerülő, onnan a Dobrács-Apáti határszélhez vezető s ezen ponton megkanyarodó s innen egyenes irányban haladó csatornán közvetlenül Szatmár város felett a vasúti hidfőnél vezetné a Szamosba. Ez a tervezet reánk nézve nemcsak igazságtalan, hanem a legnagyobb mértékben veszélyes is. Igazságtalan azért, mert a törvény intentióival merő ellentétben áll az, hogy a természetes völgyületükön nyugot felé a Krasznába folyó ezen patakok irányuktól egészen eltérítve természetellenesen északi irányba tereitessenek s oly községek határára vezettessenek, a melyek ezen vizeket eddig csak hirből ismerték. De veszedelmes is reánk ezen tervezet azért : 1. Mert Pálfalva, Ombód, Pettyén és Dobrács-Apáti virágzó magyar községek több mint 3000 lakossal a Szamos védtöltése és a csatorna védtöltése közé egy keskeny, alig két kilométer széles és 12 kilométer hosszú medenczébe szoríttatnak s ha akár a szamos-balparti, akár a csatorna-jobbparti védtöltése kiszakad, mindezen községek menthetetlenül elpusztulnak a bennök levő lakossággal és vagyonnal együtt ; ki van ugyanis műszakilag mutatva, hogy az ezen községeknél kitörő ár 2 méterrel lenne magasabb, mint Szatmárnál és kétségtelen, hogy a keskeny alig néhány • kilométer medencze rohamosan meglelvén, a viz abban az embermagasságú töltésekkel szinelni fog s főleg, ha éjjel tör ki az ár, a menekülésre idő s mód nem lesz. 2. A szatmári vasúti hidnál, hullámtérnélküli keskeny, ezenfelül teljesen elfajult mederbe történne a betorkolás, bizonyosra vehető, hogy ennek folytán a város mellett jégtorlódások keletkeznének s a mig ez egyrészt magára Szatmár városra lenne veszedelmes, ugy másrészt a fentebb fekvő községekre is végzetes lenne, mert a jégtorlaszok a vizet felfelé visszaduzzasztván, mindkét felsőparti felső községeknél a töltések kiszakadását s a községek elárasztását okoznák. 3. A Szamos vize a csatornán át nagy messzeségbe visszatódulna,, s ez és a csatorna felülről lejövő vize, főleg ha jégtorlasz is keletkeznék