Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

365 ártérre devalválandó területeknek igényük és joguk van : a költségesség kérdése sokkal fog veszíteni jelenlegi fontosságából. Ami pedig a csatorna műszaki hátrányait illeti, ezek legfőbbjén, hogy tudniillik a csatornába még a kis viz is jóformán a talaj szintje fölött folyik, a nyomjelnek párhuzamos följebbtolása által könnyen lehet segiteni, vagy legalább jeletékenyen csökkenti azt. Mindenesetre könynyen lehet műszaki tekintetben teljesen egyenrangúvá tenni a «C» csatornát az 4-val, mely mint előzőleg már be lőn bizonyitva, szintén igen messze áll egy tökéletes csatorna eszményétől. Mindenesetre csodálkozásunkat kell kifejezni azonban azon fontos körülménynek figyelmen kivül hagyása felett, hogy mig a «0« csatornában a Kraszna folyónak jelentéktelen vize fog mintegy 10 kilométer hosszban vizduzzasztást okozni, addig az «.4» csatornában a Szamos folyónak tízszerte nagyobb vize fog 24 kilométer hosszban felduzzadni és a Szamos folyó nagy vizének sokkal veszedelmesebb erejével a csatorna környékét fenyegetni. Az a csekély költségtöbblet tehát, mely ezek után a «(7» csatorna egyedüli hiányául fölmarad, szóba sem jöhet, amellett az óriási hátrány mellett, amelylyel az A) csatorna elkészitése járna a jobb oldalán fekvő területekre és főleg Szatmár fejlődésére nézve. Nagyméltóságú miniszter ur! Mindezen részletes műszaki és vizjogi észrevételekből három fontos körülmény napnál világosabban megállapítható : Egyik az, hogy városunk a tervezett «A» csatorna létesitése esetében egy egészen uj, eddig nem létezett veszélyeztetésnek tétetik ki az által, hogy a Szamos balpartján fejlődésnek indult városrész több millió forintnyi értékével és ezer ember életével a bekövetkezhető árviz esetében a megsemmisüléssel állandóan fenyegetve van s ez által városunk ezen része fejlődésében meg lesz bénitva. Másik az, hogy az uj fenyegetett helyzetben városunk jobb- és balparti védekezése és ez által létezése a vízrendezési társulat érdekeivel megalkuvást nem ismerő ellentétes helyzetbe jut, mert az Ecsedi-láp területén létesítendő gazdasági érdekek kielégítése azt igényli, hogy árvízveszély idején a Szamos és Homoród vize az uj csatorna által alakított háromszögbe nyomuljon be, avagy a Szamos árvize a jobbpart elől eső belváros felé szakítson ki. Harmadik körülmény abból áll, hogy az uj csatorna által a Szamos balpartján keletkezett uj veszélyes helyzet ellensúlyozására a Szamosnak a várossal szemben levő balparti védtöltése s a Homoród-csatorna töltései sokkal nagyobb méretek szerint lévén kiépítendők, a Szamos jobb-