Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
362 kedvező fekvésénél, tudniillik ugy a városhoz, mint a folyóhoz és vasúthoz való közelségénél fogva óriási fejlődésnek néz eléje. Most ezen terület alig van még töltésszakadás alkalmával is veszélynek kitéve, mert az árviz akadálytalanul lefuthat a láp felé. A csatorna kiépitése után ellenben bármily messzeségben szakadjon is ki a Szamos baloldali töltése a város fölött, a csatorna jobboldali töltése szépen a várossal szemközt fekvő területre vezeti a kitört árvizet és azt mindaddig duzzasztja, mig a vizszin a töltés teteje fölé emelkedvén, az árviz a töltés meghágása, illetve elszakitása után visszafolyhat a Szamosba. Csakhogy ezen 3—4 méter magasra duzzasztott árviz előbb elpusztitja és semmivé teszi az azon területen levő összes gazdasági- és ipartelepeket, melyek már jelenleg is több milliónyi értéket képviselnek. De nem csupán a szamosmenti töltések elszakadása esetén jutna az emiitett terület viz alá, hanem a csatorna jobboldali töltésének kiszakadása esetén is. A csatorna tehát először megtízszerezi erre a területre nézve az elárasztás veszélyét, azután meg megkétszerezi ezt a tízszeres veszedelmet. Azon eszmét, hogy ezen terület olyképpen bzitosittassék az árvízveszély ellen, miszerint ugy a szamos-balparti töltésvonalnak, mint a csatorna jobboldali töltésének azon része, a mely eme területet körülfogja 0*50 méterrel följebb emeltessék, illetve az utóbbinak tetőszélessége ezen felül még 1*0 méterrel meg is szélesittessék, nemcsak nem tehetjük magunkévá, hanem valósítása ellen a Szamos jobboldalán fekvő város belteikeinek Biztonsága szempontjából a leghatározottabban állást kell foglalnunk. A Szamos folyó árvizeinek veszélyességét ugyanis legfőképpen a jégtorlódások okozzák, mert a jégtorlasz következtében előállható árvízmagasság kiszámíthatatlan. Eme magasság mindenesetre közvetlenül a torlasz felső vége fölött éri el a legnagyobb viszonylagos mértéket. Minthogy pedig a várostól lefelé eső mederrész a helyi viszonyok alakulása következtében jégtorlódások keletkezésére igen alkalmas, a mint ezt az eddig előfordult jégtorlódásoknál szerzett tapasztalatok is megerősítik, ily esetben pedig a földuzzasztott árviz éppen a város beltelkei mentén szokott a legmagasabbra emelkedni : itt fenyegeti tehát leginkább meghágással a töltéseket. Minél inkább fokozzák tehát a várossal közvetlenül szemközt fekvő töltések erősségét és minél magasabbra emelik ezeket, annál nagyobb veszedelemnek teszik ki magát a várost. Már pedig százszorta fontosabb érdek fűződik ahhoz, hogy magát a város beltelkeit lehetőleg biztosítsák