Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

351 A terv ismertetése után az értekezlet az uj terv részletes tárgyalásába bocsátkozott és összehasonlításokat tett az «4

»-val jelölt eredeti vonalzással, mely alkalommal mindkét alternativ vonalzás előnyei és hátrányai ugy a város képviselői és szakértői, mint a földmivelésügyi m. kir. minisztérium szakközegei által mérlegeltettek. A megindult eszmecsere folyamán felolvastatott a városi szakértőknek •/. alá csatolt véleménye, melynek felolvasása után a város képviselői a következőkben adnak kifejezést annak, mily módon látják szükségesnek a Soóspatak, Homoród és Balkány vizei levezetésének eszközlését a város érdekeinek megóvása czéljából. A városi küldöttség az «4» tervre nézve megmarad eddigi elfoglalt álláspontja mellett, mert az a balparti ménló-telep, ipartelepek és majorokból álló városrészt veszélyezteti s mert ezen veszély csak ugy lenne mint éppen a jelen tárgyaláson kifejtettekből a küldöttség még inkább meggyőződött — csökkenthető, ha a veszély a jobbpartra, a város belterületére hárittatik át. A balparti védelem fokozott volta ugyanis feltétlenül a jobbpart nagyobb veszélyeztetését vonja maga után. A város belterülete feletti bevezetést javasló «B» terv ellen a kiküldötteknek szintén aggályaik vannak, mert az a város felett növelné meg a vizet s igy a belterület fokozottabb veszélyeztetését eredményezné, s mert éppen az állami szakértőknek a jelen tárgyalás során kifejtett nézeteiből kifolyólag joggal tart attól, hogy a jégmenés idején beállható komplikácziók még eddigelé ismeretlen veszélyeket idéznének elő a város belterületére nézve. Ugyanazért a város belterülete mellett a status quo-t a városi küldöttség megbolygatni s ott ki nem számitható esélyek bekövetkeztét felidézni, nem tartja megengedhetőnek s ezen «

В» alternativa megvalósítását is a leghatározottabban ellenzi. S minthogy a vízjogi törvény 57. §-a meg is tiltja az alsó terület helyzetének kedvezőtlenebbé tételét és igy semmi törvényes alapja nincs annak, hogy a város területének s főleg belterületeinek s iparvállalatainak veszélyeztetése nélkül eddig elfolyt Homoród, Balkány, Soóspatak vizek oly módon vezettessenek le, hogy azok a város belterületeire és iparvállalataira eddig nem létezett veszélyeket idézzenek elő, egyedül a «(?» tervet tartják olyannak, a mely az igazságnak, a törvénynek s a város érdekeinek megfelel s mely a jelzett vizeket azok eddigi természetes lefolyása irányában vezeti el. Ugyanazért feltétlenül ragaszkodnak azon álláspontjukhoz, hogy a « C» tervezet létesíttessék. Ezen álláspont helyessége a város szakértőinek a jegyzőkönyvhöz mellékelt meg nem czáfolt véleményéből kétségtelenül kiderül s hogy ez ellen műszakilag kifogás nem emelhető az éppen a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir.