Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

327 való visszahatolása megakadályozható lenne. Javasolja ezen kiegészítéseket azért, mert ily módon a telepek bekövetkezhető rendkívüli jégtorlódásokkal szemben is, bárhol képződnék a jégtorlasz, biztonságba jutnának, a mennyiben a viz mielőtt ezen magasabb töltéseket áthághatná, okvetellen feljebb vagy lejebb az alacsonyabb töltéseken fog átfolyni. E biztositás sikerét a város egyik szakértője is elismerte, a jobbpart rovására ez nem esik, mert a jobbpart ma sincs teljes biztonságban s bizonyos, hogy bármi módon biztosíttatik a balpart, a jobbparton is hasonló méretű munkálatok létesítendők. A város szakértői által javasolt uj irányra vonatkozólag a vélemény indokolásában kifejtetett, hogy egyébként az ellen kifogás nem lenne, tekintettel azonban a Szatmár városát veszélyeztető s Szatmár alatt már kisebb viznél bekövetkezni szokott jégtorlódásokra, nem merné közvetlen Szatmárnál és a jégtorlaszok felett uj -—- habár nem nagy mennyiségű — viz bevezetésével a helyzetet megbolygatni ; felemiitvén, hogy éppen a jégzajlásra való tekintettel leli a Szatmár feletti szamos-balparti töltések végleges kiépítési tervezeténél a lehelőségig a fennálló töltések vonala megtartva, hogy ott, a hol eddig jégtorlódások nem igen fordultak elő, a helyzet megváltoztatva ne legyen. Végre indokul felhozza azt is, hogy az uj B

1) vonal kiépitése esetén Pálfalva, Ombód és Pettyen községek jutnának kedvezőtlen helyzetbe, ugy, hogy ezek érdekében kellene óvintézkedéseket és biztosító munkákat létesíteni. Szatmár vármegye alispánja a miniszteri kiküldött véleményének vétele után a Sóspatak, Homorócl, Balkány vizeinek levezetését czélzó s engedélyezés alá bocsátott csatorna tervezetét a beérkezett összes felszólamlásokkal és a rendelkezésére állott véleményekkel együtt tárgyalás alá vévén, határozatát 1896. évi deczember 28-án 32.689. szám alatt meghozta és a földmivelésügyi miniszter úrhoz végleges megerősítés végett felterjesztette. Mielőtt azonban az alispán határozatát meghozta és felterjesztette volna, Szatmár város küldöttsége járt a földmivelésügyi miniszter urnái és a 111. alatt mellékelt észrevételeket nyújtotta át az Ecsedi-láp-lecsapolóés Szamos-balparti ármenlesitő- és belvizszabályozó-társulat által tervezett Homoród-csatorna vezetése ellen. Ezen észrevételekben a város, hivatkozással az 1885. évi XXIII. t.-czikk 70. §-ának második kikezclésére, mely szerint : «Meder vagy vízfolyás rendezésére csak oly önálló területek birtokosai alakithatnak szabályozási társulatot, melyekben az ily szabályozás sem a szemben levő, sem a felső vagy alsó bir-