Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
319 főmérnöke vettek részt. A tárgyalás lefolyása röviden vázolva a következő volt: A tárgyalás megnyitása és elnöki bevezetése után helyszini bejárás tartatott, majd a tárgyalás folytattatván, első kérdésül annak megállapítása tüzetett ki, lehet-e a vizeket, illetve a csatornát másfelé vezetni ? Mely kérdésre a város polgármestere azon nézetét fejti ki, hogy az engedélyezés alá bocsátott csatorna Szatmár város érdekeit sérti, miért is a csatornát okvetlen oly vonalon kell kiépiteni, mely vonalon az Szatmár város érdekeit nem érinti ; s ajánlja, hogy a nevezett patakok vizei a lápi helvizl eveze tő-csatomákon bocsáttassanak, le, hol a patakok csekély 30 köbméternyi vízmennyisége bajt nem okozna; ha pedig a lápon nem lehetne a vizeket levezetni, akkor a Kraszna-csatornába kellene vezetni. Timon Béla városi szakértő azután akként nyilatkozik, hogy a kérdést ugy is lehetne megoldani, ha a csatorna valamivel magasabb terepen haladva, közvetlen a szatmári vasúti hid felett vezettetnék be a Szamosba, mely esetben a folyó balpartján létező ipar- és gazdasági telepekre nézve a helyzet nem sulyosbittatnék. Pekánovics Imre városi szakértő a társa által ajánlott vonalozást általánosságban elfogadhatónak tartja, ele véglegesen határozni csak részletes adatok és összehasonlítás utján lehetvén, az uj elvezetésre ennélfogva az általános terv elkészítését ajánlja. A felvetett kérdésre ezzel a szakértők által a felelet megadatván, az elnök, -— miután a javasolt vonalozás tanulmányozása ellen észrevétel nem téteteti, — ezen irány tanulmányozásának szükségét kimondotta, felemiitvén, hogy a hordalék is iszapolás kérdésére is ki kellene a tanulmánynak terjeszkednie. Hogy pedig az ügy megoldása lehetőleg siettessék, czélszerü lenne a második kérdést is most felvetni, t. i. mily módon lehetne Szatmár város érdekeit az engedélyezés alá bocsátott A) betűvel jelölt csatorna kiépítése esetén kellőleg biztosítani, ha az újonnan javasolt vonalozás elfogadhatónak nem találtatnék? Az ezen kérdés fölött megindult eszmecsere alkalmával a város küldöttei kifejtették, hogy a város a csatornának az A. alternatíva szerinti kiépítését semmiféle módozatok mellett sem engedheti meg; ha tehát az uj vonal nem lenne jó, akkor a Q-vel jelelt vonalon, vagyis a Krasznába való kv^z^ést-Mvánja ; s azon óhajukat fejezték ki, hogy a tanulmány elfogulatlanul ejtessék meg. Erre a miniszteri kiküldöttek részéről kijelentetett, hogy a C) alternatíva még eddig véglegesen elvetve nincs s a mennyiben a város annak kiépítését kívánja, az engedélyezési határozat végleges megerősítésekor
