Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

294 fekvő u. n. Peley-malom alatt lévő partját a szatmári csárdával szemben eső holt Szamosmeder alsó végével átellenes Szamosponttal kötné alkalmas vonallal egybe ; ezen nyom azonban nem volt elfogadható, mert a részletesebb tanulmányozás kétségtelenné tette, hogy ezen nyom pénzügyi tekintetben sem nyújtana a nyugoti csatornával szemben figyelembe vehető előnyöket, mert továbbá a Kraszna, Homoród, Balkány stb. folyók 200 m

3-t meghaladó vízmennyisége a Szatmár alatti Szamosvidéknek akkor is már tarthatatlan helyzetét még nagyobb mértékben súlyosbítaná, a mennyiben ezen 200 m.

3-t meghaladó vízmennyiség, ha az a Szamosnak maximumban 1500 m.

3-re számított árvizével találkozik, okvetetlen számbaveendő vizszinemelkedést okozna s a Szamos alsóbb vidékén az elöntés veszélyét fokozná. A tanulmányozás alatt azon kérdés is felmerült, nem lehetne-e a Krasznát a nyugoti oldalán csak Ecsedig vezetni s onnan a megfelelően bővítendő Nagy-Vájáson át Győrteleknél a Szamosba vinni. E megoldási mód azonban szintén nem találtatott elfogadhatónak, mert a Nagy-Vájás mentén a csatornát a Szamos visszaduzzadó várható vizszine miatt 6—7 méter magas töltések közé kellene foglalni, mely töltések anyagát nagy távolságról kellene szállítani, a mi a költségeket emelné, mert továbbá ily magas töltések csak nagy méretek mellett nyújthatnak biztonságot s mert végre ezen csatorna létesítése esetén a déli láp belvizeinek levezetése is akadályozva s annak töltése által a felsőbb helyen bekövetkezhető Szamos-balparti töltésszakadás esetén kiömlő árvíz feltartóztatva lenne. Hogy mindeme bajok elkerültessenek, czélszerünek mutatkozott a Kraszna-csatornát általában nem vezetni a Szamosba, hanem Szamosszegtől lefelé a régi Krasznani^derből balfelé terelve Olcsva és Vilka között elhaladva V.-Namény "fâfiLt közvetlen a Tiszába torkoltatni; mely megoldás mellett V.-Namény és Vitka községek is biztosítást nyernek és a Szamos folyó rendezése semmi tekintetben sem lenne érintve. Olcsva község kedvezőtlen helyzetén ugyan nem lenne teljesen segítve, miért is ezen község körültöltésezéssel leendő biztosítása javasoltatott. Mindezeknél fogva a Kraszna vizeinek levezetésére az itt ismertetett nyugoti csatorna lelt elfogadva, melynek még azon előnye is van, hogy a nyiri folyások részére nem kell külön csatornát létesíteni. A beszerzett adatok alapján a Kraszna maximális vízmennyisége Majténynál 163-5 köbméternek lett megállapítva, mely vízmennyiség a nyiri folyások víztömegének megfelelően nagyobbodik. A Kraszna-levezető nyugoti csatorna méreteinek megállapításánál azon elv lett kimondva, hogy egyrészt az oldalvizek szabadon bevezet-