Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

I. Előzmények. A) A szamosmenti vizi bajok ismertetése és az érdekeltségi régi mozgalmak. A Tisza, Szamos, Túr, Batár, Kraszna, Homoród és Balkány évenkint megujuló áradásai által pusztitott vidék földbirtokossága körében 1878. évtől kezdve élénk mozgalom indult meg az emiitett folyók és patakok völgyeinek ármcntesitése és ezzel kapcsolatban az Ecsediláp név alatt ismert terület feneklő vizeinek lecsapolása érdekében. Az igy felveltett eszme, melyhez oly széleskörű érdekeltség fűzte gazdasági bajaink régóla várt orvoslása iránt reményeit, mindinkább visszhangra talált s 1879. évben a kormány által örömmel üdvözölt azon eredményre vezetett, hogy az érdekeltek az emiitett év május 7-én NagyKárolyban tartott gyűlésükön a már régebben megalakult, de a kezdet nehézségei miatt ennél továbbra nem jutott Szamos-szabályozási-társulat bekebelezésével a szatmármegyei összes vizeket szabályozó társulat megalakítását kimondották és a szabályozásra vonatkozó általános tervezetet a társulati alapszabályokkal együtt az akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter úrhoz felterjesztették. A bemutatott tervezet azonban nem volt alkalmas arra, hogy a társulat működésének alapjául szolgáljon, miután az sem a levezetendő vízmennyiség, sem pedig a tervbe vett csatornák méretei iránt tájékozást nem nyújtott. Ily körülmények között a terv némely pontban módositandónak talált alapszabályokkal együtt ugyanazon évben megfelelő kiegészítés végett az érdekeltekből alakult társulatnak visszaküldetelt. A tervezet a Kraszna, Homoród és Balkány vízfolyások szabályozásából, az ecsedi láp kiszárításából, a Túr és Batár rendezéséből, a Szamos folyó jobb- és balparti töltéseinek Udvaritól a Tiszáig leendő kiépítéséből és a Tisza balparti töltésének Tisza-Becstől a Szamostorokig való kiépítéséből állott. A Kraszna elvezetésére két alternativ vonal volt tervbe véve, egyik a láp keleti oldalán haladva Rápoltnál, a másik pedig a láp délnyugati oldalán haladva Szamosszegnél torkolt volna a Szamosba,