Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

Részletes adatok az 1896. évi miniszteri jelentéshez a vizügyekről

112 koronamagasságra hozattak mintegy 620.000 m

3 földmunkálattal. KunSzent-Márton város mellett már többizben szikes anyaga miatt nem egészen megbízhatónak bizonyult töltésszakasz, valamint a tiszai védtöltéseknek Szentes város határában fekvő, hasonló rossz minőségű anyagból kiépített, u. n. szivágyi töltésszakasza kijavíttatott, a mennyiben egyrészt a töltéstest egy része, másrészt pedig a mentett oldali padka jó minőségű anyagból állíttatott elő, az eredetinél nagyobb méretekben. Továbbá a porgányi zsilip eltöltetett s ez által a némileg hiányosnak mutatkozott védbiztonság, e helyen is kiegészítést nyeit; ugyancsak kijavíttattak a porgányi és kistiszai vizemelő gépek kivezető csövei és aknái; hasonlólag az 1895. évi árvíz által megrongált burkolatok, melyeknek az árvíz alkalmával beomlott részei újraépíttettek. A tiszai és marosi védtöltéseken általában véve fentebbi szakaszok kivételével ujabbi munkálatokra szűkség nem volt, s a használatban levő társulati zsilipek semminemű változást nem szenvedtek. A szarvas—szentandrási holt Körös zsilipje, részint a tartányozott belvizek kieresztése, részint pedig a körösi élővíznek a holt mederbe való bevezetése és abban levő víznek felfrissítése czéljából, az 1896. évben 10-szer lett megnyitva. Ezen holt medernek nagyobb mérvű kiürítése czéljából egyelőre egy kisebb méretű vizemelőgépnek alkalmazása elhatároztatott. A nagyéri és mindszenti zsilipek a tavaszi és nyári nagy esőzések vizeinek levezetése idején czéljuknak megfeleltek. A kósdi zsilip, mely márcziusban 8 napig volt nyitva, majdnem teljesen kivezette az akkori belvizet, ugy hogy a kistiszai vizemelő gépet mindössze csak 3 napig kelletett e czélból működésben tartani ; azonban az április havi nagy esőzések vizeit 10 napig a kistiszai vizemelő géppel kelletett kivezetni. A társulati szívócsövek (szivornyák) a gyomai, endrődi és öcsödi holt Körös kanyarokban, továbbá K.-Szt.-Márton alatti veres-keresztnél s ezenkívül a Nagy-Jaksor-érben és a Polgár-csatornán voltak működésben. A Nagy-Jaksor vidékének tökéletesebb víztelenítése érclekében azonban ezen ér partján egy uj csatornát és annak végén a védtöltésben egy kisebb méretű betoncső-zsilip építését határozta el a társulat. Az ártér belvízcsatornáin a fokozatos levezetés szempontjából több tiltó és áteresz létesíttetett, és pedig a békés-báboczkai szakaszon: 15 áteresz, ugy hogy a már meglevőkkel együtt ezen szakaszon van 85 beton-mütárgy, 5 fahíd és 1 vascső-zsilip; a báboczka-mindszenti szakaszon: a már létező 177 műtárgyon felül, 9 beton-