Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)

Részletes adatok az 1895. évi ministeri jelentéshez a vizügyekről

241 tervet készíttessen, hogy annak fenékmélyitésével a szomszédos területek gazdasági lecsapolását is lehetővé tegye. Ezen mélyitési munkálatokhoz a társulat 1892. évben hozzáfogott és évenkint mélyített egy bizonyos szakaszt. — 1895. évben 7100 fmtr hosszban történt lemélyítés után a mélyítés most már 24 klmtr összefüggő hosszban lett elkészítve. — Ezen évben végeztetett a fentemiitett 7100 mtr hosszban 8379 m

s földmozgósitás 1926 frt 92 kr. költséggel, mely összegben 300 frt egy vasúti áteresz fenekének lemélyítésére fordított költség is benfoglaltatik. A mélyitési költséghez még egy gátőrháznál berendezett tiszti-szoba költsége 126 frt 98 kr. is hozzászámítandó, ugy hogy a csatornamélyités czimén összesen 2053 frt 90 kr. adatott ki. A költségvetés szerint előirányozva volt 5500 frt ; ugy hogy ezen czimen 3446 frt 10 kr. megtakarítás éretett el. A csatornamélyités czimén 1896. évre 3000 frt irányoztatott elö, hogy a főcsatorna mélyítése most már a czeglédi nagyszéktöl kiinduló második ágban is megejthető legyen. Az előirányzott összegből fog az 1895. évben kisajátítási akadályok miatt fel nem épített második gátőrház az 1896. évben felépíttetni. A mellékcsatornák közül a vízjárás—besnyöi mellékcsatorna, — melynek építéséhez 1893. évben fogott a társulat — 1895. évben be lett fejezve. Kiadatott 5999 m földmozgósitásra, zsilip és fahíd építésére öszszesen 1150 frt 28 kr. Kiépíttetett továbbá a kécskei utmenti mellékcsatorna alsó szakasza 4000 fmtr hosszban ; végeztetett 10122 m

3 földmozgósitás, beton és fahidakkal s vascsözsilippel együtt 1886 frt 73 kr. költséggel. A törteli ut-menti mellékcsatornán egy fahid épült 77 frt 87 kr. költséggel ; azonkívül kiadatott a peresi és czigányszéki mellékcsatornák felmérésére 5 frt 50 kr. A mellékcsatornák felépítésére előirányzott 2000 frttal szemben 3120 frt 58 kr., vagyis 1120 frt 58 krral több adatott ki, mi onnan ered, hogy a vizjárás-besnyöi csatorna kiépítésének befejezése — kisajátítási akadályok miatt — nem volt előrelátható. Mindamellett a kisajátítási eljárás kedvező lebonyolítása után — a birtokos a területet ingyen engedte át — a csatorna kiásatható volt, annál is inkább, mert a főcsatorna mélyítésénél megtakarított összegben az építési többlet bőven talált fedezetet. A folyó évre mellékcsatornák építésére, nevezetesen a kécskei-utmenti és törteli-utmenti mellékcsatornák esetleges folytatására és kérvényezett lecsapolásokra 1000 frt irányoztatott elö. A társulat a Perje főcsatorna által elfoglalt területek kártalanítására 16