Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1894. évi a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

7 Összköltség Egységár*) Ev Teljesített kotrás ni

3 Beleértve a beruházási költségek törlesztési részletét és tőkekamatát, frt kr. kr. 1884 123.100-00 85.000 — 69-00 1885 489.560-00 246.924 28 50-40 1886 708.564-98 320.795 90 45-27 1887 867.796-44 322.202 65 37-13 1888 376.368-30 203.909 46 54-22 1889 597.218-20 231.186 26 38-71 1890 1,011.171-67 334-517 29 33-08 1891 716.046-59 239.018 54 33*38 1892 793.388-so 282.295 64 35-58 1893 827.972-60 303.266 27 36-63 1894 1,042.662-40 336.316 05 32-26 Összesen 7,553.849-98 2,905.522 34 — A Körösök mellett ezenkívül egy külön kotrógép működött, mely 177.000 köbméter anyagot emelt ki 29'57 kr.-nyi egységár mellett. A Körösökön 1888-tól 1894. végéig házi kezelésben összesen 1,043.000 köbméter lett kikotorva 35*42 kr. átlagos egységár mellett. Az állam tulajdonát képező Bega-csatornáról megemlitendö, hogy 1894. évi hajóforgalma, daczára a rendkivüli szárazságnak, — mikor is legalacsonyabb vizállása 70 centiméter volt — az 1893. évit jelentékenyen felülhaladta. Feladatott ugyanis : gabona és liszt 1,135.000 métermázsa egyéb áru 215.000 ,, leadatott : gabona és liszt 325.000 métermázsa egyéb árú 215.000 „ A tutajforgalom pedig 3340 fenyöszálat tett ki. A Bega-csatornának különösen Nagy-Becskerektöl Titelig van igen jelentékeny forgalma, miért is ezen szakasznak zsilipes csatornává való átalakitása vétetett tervbe, hogy ez által a folytonos vízmélység megtartassék. Végül ki kell még emelnem, hogy a Közép-Duna egységes szabályozasara vonatkozólag az országos vizépitészeti és talajjavitási hivatal az előterjesztést egybe állította, azt a vizügyi műszaki nagy tanács letárgyalta és az arra vonatkozó költségeket 28 millió forintban állapította meg. *) 11 évi átlagos egységár - 38 kr.