Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

82 tán, szintén válság elé néz, a melyet a gyárak csak a répa árának leszorításával tudnak kikerülni s igy az amúgy is válságba jutott mezőgazdaságunktól vonatik el egy biztos jövedelmi forrás. A magyar czukorgyárakat ennélfogva minden indokolatlan több költségtől már ezen szempontból is meg kell óvnunk. Másrészt pedig a szok panasz és eljárás megszüntetése végett múlhatatlanul szükséges minden gyárral szemben azon rendszabályokat alkalmazni, melyek a kérdést gyökeresen megoldják. Ez okból oly szennyvíztisztítási módokról kell gondoskodni, melyeknek működése a gyártulajdonos és az ő alkalmazottainak akaratától nemcsak független, lianem egyszerű és olcsó voltuk mellett, könnyen ellenőrizhetők is legyenek. Ez képezi eme fontos kérdés megoldásúnak sarkpontját. Mert a gyártulajdonos takarékossági, az alkalmazottak kényelmi szempontból sok esetben nem tartják be a hatósági rendelkezéseket. Külföldi tanulmányutam ban volt alkalmam tapasztalni, hogy a porosz hatóságok szigorú ellenőrzése mellett is egyes gyárak akkor, a midőn az ellenőrző közeg megjelenésétől nem kell tartamok, a kemikáliákat kisebb mértékben keverik a szennyvízhez, mint az elő van irva, ez által bizonyos megtakarítást eszközölvén, s csak azok a gyárak kezelik mindenkor gondosan a szennyvizeket, melyek a tisztitott vizet ismét üzembe venni kénytelenek. Ezek az emberi természetben rejlő, hogy úgy mondjam hibák egyedül csak az u. n. Elsásser-féle talajszürést mód alkalmazásával küszöbölhetők ki, s azért hazánkban, ott a hol a lehetőség meg van, e szerint lesznek a czukorgyári szennyvizek tisztitandók. Az Elsasser-féle eljárás Németországban a kedvező eredmények folytán, melyek általa elérettek, folytonosan terjed s ott a hol bármely okból — különösen a kezelés hanyagsága következtében — a kémiai tisztitás mellett is a panaszok nem szűnnek, a hatóság még nagyobb áldozatok árán is az Elsásser-féle tisztitás alkalmazását követeli. Láttuk fent, hogy a talajszürés Németországban laza és kötött talajon alkalmaztatott, s hogy minden egyébb módszer felett evvel éretett el úgy kémiai, mint bakteorologiai szempontból a legkedvezőbb eredmény; sőt az oldott szerves alkatrészek számba vehető eltávolítása csak is ezen eljárás szerint érhető el. Itt helyénvalónak tartom megemlíteni, hogy hazai czukorgyárosaink a miniszter úr ö nagyméltóságához intézett emlékiratukban azt mondják, hogy öntözésre csakis a nagyon jól áteresztő és szivacsos talajok alkalmasak, vagy is a kötött talajt a vizszürésre nem tartják alkalmasnak. A kultúrmérnök, a ki az alagcsövezés hatását kötött, söt igen kötött talajoknál már sok esetben tanulmányozhatta, az itt tett tapasztalatok alapján a kérdéssel tisztában van, ennélfogva minden kétséget kizáróan megállapíthatta azt, hogy a fent jelzett talajok nem csak szűrik a vizet, hanem igen jól végzik azt el. Legfeljebb л