Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

40 Igen nagy előnye ezen berendezésnek, hogy a mészhozzákeverés gép által eszközöltetvén, a víztisztítás eredménye éjjel-nappal egyformán biztosítva van. Vájjon nem-e hátránya az, hogy a mész időszakosan (minden 3 perczben) lesz hozzákeverve, ezt csak kémikus tudná megállapítani, azonban ezt a szerkezetet több gyárban találtam, s mindenütt azt a biztosítást nyertem, hogy az a tisztítás jóságára káros befolyással nincsen, végeredményében a szennyviz medenczékben a viz és a mész összekeverése mégis csak tökéletes lesz. A mészszel kevert szennyviz a földalatti csatornában eljut а Ъ pontnál egy kis faházban elhelyezett, a vízszinteshez mintegy 30 fok alatt hajló vasrostélyhoz, a hol a répa hulladékok, szeletek stb. felfogattatnak és kézi erővel eltávolíttatnak, miután ezek - az erjedést nagy mértékben előmozdítják. Azután a víz a be csatornán eléri az ülepesztö medenczéket, a melyek szintén Fölsche-féle rendszer szerint vannak épitve. A víztisztítás további folyamának leírása előtt szükségesnek tartom a FöJsclie-féle ülepesztö medenczéket részletesen ismertetni. Fölsche az üllepesztö medenczék szerkesztésénél azon helyes alapelvből indul ki, hogy bármily módon is történjék a szennyvíz-tisztítás, ha nem vagyunk képesek a lecsapódott szennyet eltávolítani, ugy csak félmunkát végeztünk, mert néhány heti gyártás után a nagy medenczékben is annyira öszszegyülemlik az iszap, hogy a benne levő rothadásra hajló anyagok (répaszeletek, hulladékok stb.) folytán csakhamar erjedésnek indul a meclencze tartalma, s az azon keresztül folyó esetleg már megtisztított viz is megromlik. Kézi erővel kitisztítani az ily medenczéket majdnem lehetetlen, mert az iszap nincsen annyira megszikkadva, hogy az könnyen kezelhető lenne. Ha pedig az ily félig-meddig megtelt medenczéket teljesen használaton kivül akarjuk helyezni, akkor még igen sok és nagy terjedelmű medenczékre volna szükségünk. A medenczék szerkesztésénél azonkívül Fölsche azt is szem előtt tartotta, hogy a németországi czukorgyárak többnyire ugy vannak épitve, hogy nagyobb ülepesztö medenczék elhelyezésére alig van helyük. Tehát ö kis területen akarja ugyanazt a czélt elérni. A medenczék berendezése szerint két rendszert lehet megkülönböztetni: olyan a hol egy, illetve két sorban vannak elhelyezve. Az utóbbira nézve Fölsche úrtól a tervet megkapván, annak a másolatát leírásomhoz mellékellem. Mint a rajzból látható 23 m. hosszú és 11 m. széles területen, 10 drb. falazott medencze van elhelyezve, a mely az összes medenczéket érintő 50 cm. széles szintén falazott csatornával (a, b, c, d, e, f, g, h, i, k,) s részint a választó falakban elhelyezett nyílásokkal egymással összeköttetésbe vannak. A két sor medencze között egy kiürítő csatorna (in, n, o, p, r, s,) illetve a középen egy kiürítő medencze (o, p) van elhelyezve.