Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök

Ш máshozütödésüktöl és messzelöködésüktöl erednek. Egészen hasonló mozgások állanak elő, midőn a folyó már a kavicsokat is magával ragadja ; nem ritkán látni lehet erős árvizek után, hogy a medren kivül, a töltések mellett 3—4 m. magasságban a kisvíz fölött ököl-, söt fejnagyságu kövek mutatkoznak, melyeket az erös áramlás lökött oda ki. E mozgás és e zaj azon mértékben fokozódik, a mily mértékben a vízhozomány növekszik ; a hordalék nagysága és mennyisége együtt nő a vízzel és a nagy árvizek tetözésekor folytonos, földomlásszerü zaj hallatszik, mint a minő a tenger mormogása. Aztán, midőn a víz alászáll, ugyanazon tünemények állanak elő fordított sorrendben ; előbb a nagyobb kövek rakódnak le, aztán fokozatosan a többiek úgy, hogy csak a könnyű anyagok lebegnek, majd a víz megszűnik piszkos lenni, homályos és végül tiszta lesz. A víz minden permanens állapotának megfelel egy bizonyos elragadó erő, melynek munkája az anyagok elkoptatására és továbbszállítására fordítódik. Ha egyszer e munkának megfelelő anyagmennyiség mozgásban van, akkor a folyó nem tud több anyagot elragadni; ez esetben, a mint igen helyesen mondani szokták, a víz telítve van. Ha a mozgó víz tömege, vagy az esés megváltozik, úgy a víz máá telítési képességet nyer és a folyó ennek megfelelöleg egy bizonyos mennyiségű anyagot lerak, vagy fölemel. Egyrészt az elragadó erőnek és a víz telítési képességének folytonos változása, másrészt a meder ellenállása végső hatásukban a meder alakjának folytonos változását idézik elő és ez magyarázza meg a folyók kóborlását, mely természetes állapotukban igen gyakran észlelhető. Ha e változások jelentékenyek és gyakoriak, akkor a meder alakja teljességgel nem állandó, hanem folytonosan változó. Azonban minden körülmény, mely egyik, vagy másik erő kisebbedését idézi elő, vagy az erők hatását időszakivá teszi, korlátozza a meder alakjának változását, vagy e változásokat is időszakivá teszi. És miként a vízfolyás tüneményeinek változataiban meglehet különböztetni oly jelenségeket, melyek ismétlődnek, oly hatásokat, melyek mindig egy bizonyos értelemben nyilvánulnak, úgy másrészről vannak helyek, hol az ellenállás akár természetes, akár mesterséges körülmények folytán mindig ugyanaz marad és igy nem lehetetlenség meghatározni bizonyos állandó feltételeket, melyeknek a folyó alaprajza és hosszanti metszete eleget tenni tartozik. Ebből világos, hogy ha az áradások csakis a vízmennyiség megnagyobbodását idéznék elő, akkor hatásuk a meder lassankinti kimélyítésében és az esésnek fokozatos megkisebbítésében nyilvánulna mindaddig, mig az esés eléggé kicsi nem lenne, hogy a kimosás megszűnjék. Azonban ez nincsen igy ; az árhullámok a vízzel keverve nagy mennyiségű törmeléket szállítanak, melyet a fő- és mellékfolyók forrásvidékéről emeltek föl. Hogy a meder többé-kevésbbé rendes helyzetében kimosás és föltöltés nélkül megmaradjon, kell. hogy minden árvíz csak annyi anyagot hozzon,