Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök

132 F = 1000 . H . г. Е kifejezés, melyet Du Boys a vízfolyás elméletének és a sebesség eloszlásának minden feltevése nélkül állapított meg, csak azt tételezi föl. hogy egyenletes mozgás esetén a víz tömegétől függő elevenerö állandó marad ; mi további fejtegetéseinkben e képletet elfogadjuk, mert ezen egyedüli föltevés, melyen alapszik, nehezen dönthető meg. Egyébiránt csakis azért fogunk hivatkozni reá, mert egyszerűsíti a beszédet; de nincs szándékunkban oly bonyodalmas tüneményeket, mint a minőket épen tanulmányozunk, közelebbi meghatározás alá venni, vagy épen hatásuk mértékét számokban kifejezni; mi csak épen az erő értelmét állapítjuk meg ; ilyformán következtetéseink szabatosak maradnak még akkor is, ha a törvény, mely az elragadó erőt, a tömeget és esést összefűzi, különbözik is az egyszerű arányosságtól. mert az bizonyos, hogy az erő változása a tömeg és esés változásától függ és az erőnek olyan értelme van, mint a minő e kettőnek. De ha könnyű is felfogni és egyszerű módon kifejezni az erőt, mely a folyó medrét megtámadja, nem könnyű meghatározni az ellenállást. Az ellenállás rendkivül változó ; nem lehet valami egyszerű képletbe foglalni, de legalább föl lehet ismerni bizonyos okokat, melyek nagyságára befolynak ; mi itt csak a főbbeket emiitjük föl. Első helyre kell tennünk a hordalék nagyságát, sűrűségét és súlyát. E körülmények befolyása nyilvánvaló; a legfelületesebb észlelés, sőt a jó érzék is megérteti, hogy minél finomabb és könnyebb a hordalék, annál könnyebben mosható ki. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy az anyagok, melyek a vízfolyás medrét alkotják nem egyformák ; ellenkezőleg igen különböző a méretük, természetük és igen változó arányok szerint vannak összekeveredve ; a keveredés többé-kevésbbé benső volta befolyásolja és változtatja az elragadás ellen ható sajátlagos ellenállásukat. Vannak olyan kavics- és tiszta homokkeverékek, melyek könnyedén és egyszerűen egymás fölé helyeződtek; ellenállóbb, agyagtartalmú kavics- és homokkeverékek, sziklatörmelékek erősen tömörült iszappal keverten és végre oly üledékek, melyek sziklapadszerüleg állanak ellen a kimosásnak. Az anyagok alakja szintén befolyásolja ellenállásukat ; mert világos, hogy a kerek kavicsok könnyebben mozognak, mint a szögletesek, vagy laposak. A sziklák törmelékei legördülve a hegyekről, mihamar elvesztik szögletes alakjukat ; egymásután következő utjokban megkopnak, különböző alakot nyernek, részint azért, mert nem minden oldaluk kopik egyformán, részint mert keménységük nem minden irányban egyíorma. Igy a hordalék nagysága igen különböző és alakjuk a szabályos gömbtől a teljesen lapos alakig változhatik. A mód, a hogyan e kövek együvé helyeződnek és összekeverednek, nyilvánvalóan befolyásolja ellenállásukat; de ez ellenállás függ ezenkívül az