Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A belga, német- és bajorországi városok vízvezetéke és csatornázása. Jelentés Farkass Kálmán kir. főmérnök külföldi tanulmány-útjáról

122 mányhatóságilag keresztülvinni. Olyan városok, mint pl. Berlin, melyek mellett csak csekély jelentőségű és kis vizemésztésü folyók vannak, már elejétől fogva is csak szennyviztisztitás keresztülvitele mellett gondolhattak az usztatási rendszer létesítésére. A városi szennyvizek tisztítására számtalan módszer van alkalmazásban, azonban közös elvük az, hogy a szennyvízben levő iszap, hordalék és szerves anyagok visszatartassanak és csak a megtisztított viz az esetleg benmaradó ásványi anyagokkal adassék át a legközelebbi vízfolyásnak. Az ilyen szennyvíztisztítások az illető városokra nézve legtöbb esetben oly óriási megterheléssel járnak, melyek az usztatási rendszerrel a városon belül elért eredményt nagyon költségessé teszik. Igy pl. Frankfurtban a Majna mellett a csatornázás- és szennyvíztisztításból minden lakosra évenkint 2 frt 25 kr. megterhelés esik ; Berlinben 1 frt 82 kr. Ezek oly számok, melyek semmiféle más városban el nem érettek és onnét erednek, hogy pl. a frankfurti iillepesztö-medenczék 700,000 márkába kerültek és üzemük az első évben 150,000 márkára, azaz fejenkint közel egy márkára rúgott. A tisztitás itt mechanikailag üllepesztés által és chemiailag kénsavas aluminium és mésztej hozzáadásával történik. A megtisztított víz a Majnába bocsáttatik, azonban a visszamaradt nagymennyiségű iszapnak értékesítése, annak csekély trágya-értéke miatt nem lehetséges. Berlinben azért oly magasak a költségek, mert a területek megszerzése, planirozása, alagcsövezése, valamint a szivattyúzott szennyviz nyomóvezetéke roppant összegeket nyeltek el. Igy pl. egy hektár homokterület beszerzési átlagára 2100 márka, planirozási költsége átlag 380 márka volt. Ezenkívül az egész mü a franczia-német hadjárat után készült és igy az akkori Németországban lábrakapott fényűzéssel épülvén, annak előállítási költsége hihetetlen számokat mutat fel. Valamivel jobban íizeti ki magát a csatornavízzel való öntözés Boroszló, Danzig és Freiburg városokban, hol az olcsóbb területbeszerzés és berendezési költségek miatt aránylag sokkal kisebb tőkék gyümölcsöztetéséröl van szó. Volt alkalmam ezen városok öntözött területein járni is — habár feltételezhető, hogy a szemlélő idegennek mindenesetre csak a javát mutatják ; — azért mégis, különösen Berlinben, igen sok oly öntözött tábla mellett haladtunk el, hol szerves anyagok rothadási proczeszusából származó felette kellemetlen szag volt érezhető. Mindamellett mégis állitható, hogy a csatornavizek tisztítása a tudomány mai állása szerint ott, a hol arra alkalmas területek állanak rendelkezésre, legczélszerübben öntözés által élhető el, mert igy legalább az organikus anyagok tényleg feldolgoztatnak és nem marad a városok nyakán azon óriási iszapmennyiség, mely a szennyvizek egyéb mechanikai és chémiai tisztítása alkalmával visszamarad. Ezen szennyvíz-mizériák az elválasztó csatornázási rendszerek alkalmazása mellett sokkal kisebb mértékben mutatkoznak, mert a legtöbb vizet adó csapadékok bármely kisebb vízfolyásba bevezethetők és azok csupán a háztetők és utczák felületén található anyagokkal szennyezik. Magukban a szennyvízcsatornákban lefolyó vízmennyiség