Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

Mint már emiitettem, a sokolnitzi czukorgy árban, az igazgató adata szerint, az alagcsövezés, talajfeltöltés, kutak építése, azoknak egymással való összeköttetése egy vagy több csö segélyével, végül a gyárban felhasznált vascsövezeték összesen 5800 frtba került. Ezen költségek egy része azonban elmarad az esetben, ha a gyár nem kénytelen tisztitott vizét újból felhasználni. hanem ha az valamely befogadóba vezethető ; ekkor ugyanis azon vízkezelés, mely legvégül a gyárban végeztetik, mint azt fentebb már megemlítettem, lényegesen egyszerűsíthető és olcsóbbá tehető. Hogy tehát erre az esetre a tényleg szükséges befektetési költségek ismeretesek legyenek, jónak láttam azokat, a mi viszonyaink figyelembe vétele mellett, kiszámítani. А g к к terület feltöltése, mindkét területnek alagcsövezése, a kútak építése, a szükséges osztóárkok létesítése kerül 2400 frtba. Ha már most az S kútból a vizet vagy néhány, pl. 3 hold alagcsövezett területre, vagy a szükséges medenczéken keresztül vezetjük, úgy a fenti költségekhez még az alagcsövezési vagy a medenczeépitési költségeket kell hozzászámítani. Mivel ezek a költségek nein egyformák, azért nem fogunk nagy hibát elkövetni, ha középértékben 300 frtot vesszünk fel ezen a czímen. Vagyis a mi viszonyaink szerint és az eljárást egyszerűsítve kerül a Proskovetzféle víztisztítási berendezés 2700 frtba. Üzem-költségképen első sorban a naponkint felhasznált 15 q. mész szerepel, melynek q.-ját 80 krba számithatjuk; vagyis ezen a czímen 24 óránkint 12 frt költség származik. A legtöbb gyárnál a vizet emelni kell, hogy az a viztisztitó-telepre jusson, azért úgy ezt a költséget, valamint a vízkezelésnél alkalmazott néhány ember (2—4) napszámát ezen amúgy is csak közelítő összehasonlításnál, figyelmen kívül hagyhatjuk. Ha már most a sokolnitzi és roitzschi gyárak berendezési költségeit összehasonlítjuk, látjuk, hogy ez az előbbeni olcsóbb (1100 frttal) ; de a sokolnitzi gyár egy 100 napos campagne alatt 1200 frt ára meszet használ fel, ezen összeggel már a roitzschi gyár üzeme olcsóbb. De nem szabad megfeledkeznünk, hogy a sokolnitzi gyár folytonosan ugyanazon vizzel kénytelen dolgozni, tehát annyival nehezebb viszonyok között tisztítja szennyes vizeit, hogy a két rendszer között az összehasonlítás nem tekinthető alaposnak. Ellenben a delitzschi czukorgyár vízhasználata teljesen ugyanaz, mint a sokolnitzié, azért helyesen csak ezeket lehet összehasonlítani. A befektetési költség mindkét gyárnál közel ugyanaz ; a vegyi szerek költsége a delitzschi gyárnál több mint másfélszer annyi, mint a sokolnitzi gyárnál, daczára annak az utóbbinál a víztisztítás tetemesen jobb. Ezen adatok felemlitéséuel csak azt kívántam kimutatni, miszerint a Proskovetz-féle eljárás szerinti víztisztítás általában nem képez sem befektetési, sem üzemköltségei folytán oly terhet a czukorgy árakra, mely az eljárás cilkal-