Vízügyi Közlemények, 1895 (10. füzet)

10. füzet

84 kitűzött czélt el nem érhetvén, a helyett csak néhány hézagpótló sebességmérés történt M.-Vári, V.-Nernény, Csap, Szeged és TörökBecsénél, összesen 5 helyen 7 különböző vízállásnál, melyek valameny nyien teljes mederfenékig terjedő mérések voltak. A Szeged vár os melletti Tiszameder alakulásának nyilvántartása czéljából évenkint fölvenni szokott keresztszelvényekből ez évben 58 keresztszelvény ismét fölvétetett, fölrajzoltatott, az előbbi évek fölvételeivel összehasonlittatott és a mutatkozó változások részletesen megállapittattak. A mederalakulás nyilvántartására szolgáló fölvételeket a Tiszánál, mint főfolyónál, 1892-ik évben befejezvén, a beszer_ zett adatoknak földolgozása folytattatott, sőt e végből külön nyilván, tartási szolgálat szerveztetett. ~ • A Tisza mellékfolyóinál, névszerint első sorban a Bodrognál ez évben ugyanoly fölvételeket inditott meg a vizrajzi osztály, aminőket a megelőző években a Tiszánál tényleg már végrehajtott. A Bodrognál ugyanis a beszerzett 63 darab kataszteri térképet reambulálta, illetve újból fölvette ; továbbá a Bodrog mentén mult évben elhelyezett 28 fixpontnak adriai tenger^zin fölötti magasságát meghatározta, e czélból összesen 159 kilométer hosszúságú vonalat nivellálván meg kétszeresen, hat körmérésben. Ezenkivül fölvette a meder jobb és bal partjait a szürnyegi hidtól Tokájig 78 kilometer hosszúságban, valamint a mederfenék hoszszelvényeit 100—100 méter távolságra eső pontokban, ugy nem különben a védőtöltés koronájának és a töltés lábánál levő földszinnek tengerszin fölötti magasságait; mely fölvétel a társulati töltés vonalon kivül a vizstokaji elhagyotl töltésre is kiterjedt. Fölvett továbbá 146 keresztszelvényt a mederben és 100—100 méter szélességben a padiokon. Ezen keresztszelvényekből 125 esik az átvágásokon átvonalazott mederre, 19 az átvágások kanyarjaira és 2 a Bonyva és Latorcza mellékfolyókra. Végül a Bodrog vizének hordalékáról 19 mintát gyűjtött: Sümeg, Zemplén, Bodrogköz, BodrogOlaszi, Kisfalud és Tokajnál; az összes bodrogi fölvételeknek irodai földolgozása pedig megkezdette. A Duna árvizei lefolyásának tanulmányozása végett a viztajzi osztály 1887-ben már meginditotta ugyan a szükséges fölvételeket, de félben kellett hagynia, mert időközben a közérdekeltség figyelme oly annyira az alsó Tisza állapotára irányult, hogy a tiszai fölvételek azonnali teljes erőből való meginditása elodázhatlanná vált ; minélfogva a vizrajzi osztálynak minden erejét egyelőre a tiszai fölvételekre kel • lett fordítania.