Vízügyi Közlemények, 1895 (10. füzet)

10. füzet

2 engedélyezésük után — mire nézve az előintézkedések folyamatban vannak — a Duna folyamnak úgy a hajózás, mint az árviz és jéglevonuiás szempontjából annyira fontos mederrendezése Dévénytől Orsováig illetve a Vaskapuig, tehát a magyarországi egész szakaszon kivitel alá kerül. Mily fontossággal és sürgősséggel bir a közép-Duna szabályozása, erre nézve sajnos tapasztalat az 1893. évi tavaszi árviz. A rendkívül hideg tél folyama alatt képződött erős jégtömegek, előbb a Baja feletti kanyarulatokban, azután a bogyiszlói átmetszésben és a fajszi Dunaszakaszon megtorlódtak, minek folytán a viz — különösen a fajszi szakaszon — eddig soha sem tapasztalt magasságra a helyi sempont felett 8'20 méterre felduzzadt, és átszakítván a paks-faddi Duna-védgát-társulat valamint a bogyiszlói sziget védtöltéseit, az azok által védett egész — mintegy 20,000 holdnyi — árterületet elboritotta, és Bogyiszló különösen pedig Gerjen községeket romba döntötte. Ugyanakkor a Duna balpartján fekvő sárközi ármentesitő társulat védtöltéseit csak több napig tartó rendkivüli erőkifejtéssel lehetett megvédeni, és ez által sok ezer holdnyi területet az elárasztástól megmenteni. Ezen árviz hatása alatt jött létre a fajszi és Bogyiszló-Baja közötti Duna szakaszok szabályozásáról szóló 1893. évi XVI. t.-czikk, mely az ezen szakaszokon legsürgősebb és legszükségesebb munkálatoknak két év alatti végrehajtását elrendelte, és e czélra 885,000 frt költséget engedélyezett. A jelzett árvizén kivül a mult évben még csak a Bega és Temes mentén voltak nagyobb árvizek; úgymint: a Begán a tavaszi olvadáskor, midőn a nagyviz egyes helyeken a töltéseket is áthágta, és csak nyúlgátakkal lehetett annak szétterülését megakadályozni, Ó-Teleknél pedig az erőszakos töltéskivágás folytán mintegy 2000 holdat el is árasztott. A Temesnél ellenben a nagyviz juniusban jelentkezett, és daczára annak, hogy az árviz jelentékeny magasságra emelkedett, mégis sikerült nagy erőkifejtéssel a védtöltések átszakitását megakadályozni. A már fentebb emiitett közép-dunai egységes szabályozási tervezeten kivül, egységes tervek dolgoztattak ki a Morva, Dráva, Maros és Szamos folyók szabályozására nézve is, mig a Mura, Vág stb. folyóknál hasonló tervek elkészítése czéljából felvételek eszközöltettek. A társulati működés terén kiválóbb jelentőségű a Hanyság csatornának az 1893. évi XVII. t.-czikkel elrendelt kiásatása, mely munka, a Rába és mellék folyóinak az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt és