Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Szalay Dezső kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

59 legköltségesebb része befejezettnek tekinthető és bekövetkező felhőszakadás esetén nem lennének a község lakosai az 1873-ik évi veszedelemhez hasonlónak kitéve. Lecsiipolás Markdorfiml. (H.uli ni nagyherczegség.) Markdorftól délnek terül el mintegy 200 hold kiterjedésű rét, melynek főlecsapoló árka gyanánt a Lipbach ós Brunnsaach patakok szolgálnak; a rét talaja jó minőségű, terméshozamának úgy minősége, mint mennyisége semmi kívánni valót sem hagyott fent annak előtte. A keletnek fekvő hegylánczról azonban számos kisebb vízfolyás jut az emiitett két patakba, melyek záporok és hóolvadásek alkalmával nagymennyiségű hordalékot hoznak le a hegyekből s ott, hol a völgybe kiérnek és esésük hirtelen csökken, azt lerakják, évek hosszú sora után a völgyben egész keresztgátakat hoztak létre. Emellett medrüket is folyton emelték és betöltötték, a meder többszörös tisztogatása folytán annak két oldalán töltések képződtek, a nagy vizek elvezetésére elégtelen meder partja átszakadt vagy rajta a viz átcsapott s minthogy a patak medre a rét talajánál magasabb volt, ez egyszer kiöntött vizet nem lehetett ismét visszavezetni. De még a kis viz is a szomszédos területre kiszivárgott. Ezen körülmények befolyása alatt az előbbeni értékes rétek elmocsarasodtak, olyannyira, hogy ahol annak előtte a legkitűnőbb herefélék termettek, nem nőtt egyéb értéktelen savanyu fűnél. Ehhez járult még azon kürülmény, hogy a 200 hold kiterjedésű rét számos apró parcellára volt eldarabolva, mely még ha az emiitett kanyargós vizfolyások ki lettek volna egyenesítve és megfelelő mellékárkok, valamint a parcellákhoz való jutás végett szükséges eddig hiányzó utak létesítettek volna, még inkább fel lett volna darabolva. Ennélfogva a talajjavítással kapcsolatban a birtokok uj kiosztása, tagosítása lett foganatosítva, ezáltal lehetővé vált a fővizfolyások eddigi irányának nagyban és egészben való megtartásával a mellékárkokat úgy elrendezni és oda helyezni, ahová a lecsapolás czélszerüségének szempontjából kívánatos volt. A fő vízfolyásoknak, mint a Lipbach és a Brunnsaachnak eddigi kanyargós medre ki lett egyenesítve és annak a vízmennyiség által követelt megfelelő keresztszelvény lett adva, mely keresztszelvény töltés létesítése nélkül a talajba való bemetszés utján lett előállitva. A mellékvizfolyások közöl az Ochsenbach a jelentékenyebb, ennek állandó vize van ós legtöbh hordalékot hajt medrében. Ezen patak részére is megfelelő kereszt-