Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Kolossváry Ödön: kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

a kifolyásnál 3 méter mélyek és 82-4 méter hosszúak. A szenyvizek természetes eséssel jutnak egy 6 méter széles csatornába és onnan egy szürőkamrába, hol a sebesség csökkentése folytán a nehezebb alkatrészek leülepednek és a nagyobb uszóanyagok is visszatartatnak ; innen a keverő-kamrába jutnak, hol a vegyi alkatrészek — mésztej és kénsavas aluminiumoxid vegyittetnek hozzá a szenyvizek változó mennyiségű idegen alkatrészeiKJ FJ О О nek megfelelőleg és innen az ülepedő medenczékbe vezettetnek, hol 5 miliméter sebesség mellett a vegyi szerek által kiválasztott tisztátlanságok leülepednek, a megtisztult viz pedig a Mainába vezettetik. Hogyha az egyik ülepedő medenczébe már nagyobb menynyiségü leülepedés van, ugy ez a medencze el lesz zárva és a szenyvizek egy másik medenczébe lesznek bebocsátva; a medenczéből a vegyi szerek folytán lecsapódott anyag pedig eltávolittatik. A berendezések a különböző városokban lényegben egyeznek, csakis a szenyvizekhez hozzáadott vegyi alkatrészek szenvednek változást. Párisban is megpróbálták a vegyi tisztítási módokat a 60-as években, mielőtt az öntözési rendszer mellett állást foglaltak volna és pedig mész, vaschlorid, magnesiaphosphat, kénsavas aluminiumoxid stb. hozzákeverésével. Azonban az eljárás drága volt, minden köbméter szenyviz megtisztítására 1 centime költség esett, vagyis a 300,000 köbméter viz megtisztítása került volna naponta 3000 frkba, továbbá 400,000 köbméter viz megtisztítása után már 800 köbméter értéktelen lecsapódott tömeg halmozódott föl, vagyis évenkint circa 220,000 köbméter anyag gyűlt volna össze. Hátrányai ezen rendszernek : 1, Az eljárás költséges volta. Sajnos, hogy az Angliában létesített ilynemű berendezések költségei felől adatokra nem találtam, azonban a németországi városokban legújabban létesített ilynemű berendezések költségei is e felől teljes tájékozottságot nyújtanak, igy: Frankfurtban 150,000 lakos és 40—80,000 m

3 szenyviz mellett a berendezés került 900,000 márkába, évi üzembentartási költség 150,000 „ ugy, hogy a befektetett tőke 4°/

0 kamatja és az évi üzembe tartási költség után évenkint és fejenkint a kiadás 1 m. 22 pf. Wiesbadenben 60,000 lakos és 15,000 in

3 szenyviz mellett a berendezés került 200,000 márkába, évi üzemi költség 33,000 „ vagyis a tőke 4% kamatja és az évi üzemi költség után évenkint és fejenkint a kiadás 68 pfennig.