Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Lisznyai Tihamér és Zlinszky Elek kulturmérnökök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

35 legyen. Bérlők ezen kikötésnek már megfeleltek, a mennyiben Kis-Sztapáron a rizshántoló-malmot már fölépítették, melylyel a kikötött mennyiségnek mintegy háromszorosát lehet évenként meghántolni, még pedig oly tökéletesen, hogy az bármely külföldi malom termékével a versenyt minden tekintetben képes kiállani. Ezenkívül be van rendezve rizshántolásra a budapesti Hedrieh és Strausz-féle malom is. Összehasonlítva hazai viszonyainkat az olaszországi viszonyokkal, azt találjuk, hogy a rizs termelésére ott, hol az öntözéshez szükséges csatornák vagy vízfolyások megvannak, semmivel sem kedvezőtlenebbek az olaszországiaknál. A termelésnél csak az tartandó nálunk szem előtt, hogy hazánk északibb fekvésű lévén, klimánk különösen az őszi időben kevésbbé enyhe, mint Olaszországban; ennélfogva nálunk a hosszabb tenyészidejű rizsfajok vetése kerülendő, mert azok a rövidebb és hidegebb őszi időjárás mellett nem érnének be. Ha azonban a rizsfajt klímánknak megfelelőleg kiválasztjuk, akkor az itt termelt rizs sem a termés mennyisége, sem pedig a rizs minősége tekintetében nem marad az olaszországi rizs mellett hátrányban. A Chottek-féle futtaki uradalom petrováczi pusztáján pl. az 1888. évben kat, holdanként átlag 34 q rizs termett, mely eredmény olyan, hogy annál nagyobb Olaszországban is a ritkaságok közé tartozik. Az átlagos termés rizstelepeinknél 20 métermázsára tehetőA termett rizs minősége tökéletesen kielégítő, sőt majdnem azt mondhatni, hogy az olaszországinál jobb, a mennyiben a rizsben is meg van ugyanazon különbség, a mely hazai búzánk és a külföldi között megvan, vagyis az itt termett sokkal sikérdusabb, sokkal aczélosabb. Végül ha a rizsföldek megművelése és általában a rizs termelése tekintetében hasonlítjuk össze hazánkat Olaszországgal, azt találjuk, hogy e tekintetben sem maradunk Olaszország mögött, mert igaz ugyan, hogy ezideig legnagyobbrészt az Olaszországban szokásos eljárás követtetett nálunk is, de itt már tétettek kísérletek arra nézve, hogy a rizstermelésnél nem volnának-e gazdasági gépek épen úgy alkalmazhatók, mint egyéb művelési ágaknál és ezen kísérletek azt mutatták, hogy a rizs vetésének nem szükséges vizbe történni, hanem lehet azt szárazban vetni és ez esetben a rendes sorvető-gépet alkalmazni. Az ekként szárazban elvetett rizstáblára csakis vetés után eresztetik a víz rá. A géppel szárazban vetett rizs könnyebben és hamarabb gyökeresedik és bokrosodik meg, ennélfogva erősebben áll a földben és épen ezért a víz hullámzása által sokkal kevesebb növény lesz a földből kiszaggasztva, 5*