Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása. A székes főváros árvétlelme szempontjából szükséges munkálatokat a megelőző fejezetben részletesen felsoroltuk, azonban szükségesnek tartjuk, hogy ezen nagyfontosságú kérdéssel külön is foglalkozzunk és megismertessük mindazokat a mozzanatokat, melyeken az utóbbi 25 év alatt keresztül ment. A budapesti Dunaszakasz szabályozása az 1870. X. t. cz. alapján vette kezdetét. A szabályozási terv főbb vonásokban a következőkből állott: a) mindkét parton megfelelő rakodók épitésében ; h) a főfolyásnak a Margit-sziget mentén a budai ágba való átterelésében ; c) a soroksári ágnak a torkolatnál való elzárásában ; d) a Gellérthegy alatt a túlszéles meder összeszoritása czéljából párhuzamos mü emelésében és a zátonyok elkotrásában. Mielőtt azonban a közmunka- és közlekedésügyi minister közegei által készitett és két osztrák szakértő közreműködésével enquete-szerüleg megállapított ezen tervezet végrehajtás alá került volna: a minister által a szabályozási ügyek vezetésére kiküldött bizottságban többnemü változáson ment keresztül. Erre vonatkozólag az 1879. évi ministeri előterjesztésből a következőket kivánjuk kiemelni : „E bizottság mindjárt működésének kezdetén felhivta a minister figyelmét azon körülményre, hogy a tervezett partvédmüvek vonalozása folytán, ugy a Margitszigetet övező két ágban, mint a kopasz-zátonynál, a medernek legmélyebb része el fog töltetni s a viz lefolyására a régi medernek csekélyebb mélységű porondos része hagyatik meg; mely körülmény nemcsak tetemesen növelni fogja az építkezési költségeket, hanem a sikert is koczkáztatja ; a mennyiben a meder mélyebb helyein felállított, a víz sodrát több helyen keresztül metsző s uj partok gyanánt szolgálandó párhuzamos müvek fentartása nagyon nehéz és sok költséggel járó feladat leend ; a vizmedrül fenhagyott porondok felett pedig a víztömeg csak nagyobb mérvű duzzadás mellett folyhatna le, ha csak ezen, a legalacsonyabb vizszin felett, nagy részben 1—2 méter magas porondok ugyanezen vizszin alatt 3 méter mélységre, rendkívüli pénzáldozattal ki nem kotortatnak. Ennél fogva azt javasolta a bizottság, hogy mind a Margitszigetet övezö két ágban, mind a kopaszzátonynál a partmüvek vonatozásával alkalmazkodni kell a meder alakjához; a vízfolyásra nyitva kell hagyni a meder mélyebb részét s a partmüveket a magasabb helyeken kell felállítani."