Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

V. A tervezett munkálatok részletes ismertetése

85 VIII. Bánostori kotrás. A Begecs község előtti nagy zátony áttörésére s a főág meder-fejlődésének elömozditására terveztetik. IX. Abegecsi elzárás. A főág képződésére szükséges. Ezen kivül az előbb emiitett kotrás sikerének biztositása végett szükséges a balparti párhuzamos mü X. A futaki elzárás. A futaki ág képződésének meggátlására és a viznek a főmederbe való szorítására szükséges. Az ezekben elsorolt munkálatok mennyisége a következő táblázatban van kitüntetve : Sorszám Megnevezés Épitmények hossza m. Köhányás m

3 Kőburkolat m

2 Kökirakat m

2 1 Rőzseterités, 1 rőzse-pokrócz, I karózott rözse m

3 Kosárhenger, rözsehenger m Faborona m Földmunka m

3 Kotrás m

3 Költség Sorszám Megnevezés Épitmények hossza m. Köhányás m

3 Kőburkolat m

2 Kökirakat m

2 1 Rőzseterités, 1 rőzse-pokrócz, I karózott rözse m

3 Kosárhenger, rözsehenger m Faborona m Földmunka m

3 Kotrás m

3 frt kr 1 I. Borovoi partvédezet 4200 92138 77244 9041 567727 2 II. Vukovár feletti partvédezet 1300 16040 8757 — 21684 — — 7860 — 144847 — 3 III. Csimirska elzárás . 100 1590 612 700 2215 — — 560 — 14000 — 4 IV. Opatováci elzárás . 180 2874 498 764 1985 — 270 — 19310 — 5 V. Mohovai átmetszés, 308.89 hold kisajátitással együtt . . 1100 255218 519165 458030 — 6 VI. Palánka-ujlak-nyes-. téni rendezés . . . 9000 86870 4178 30373 81730 84194 5600 100000 — 817366 — 7 VII. Szuszeki elzárás . . 200 2981 636 1057 2922 1321 — 526 — 24686 — 8 VIII. Bánostori kotrás. . 1000 144600 65070 — 9 IX. Begecsi elzárás és párhuzamos mü . . 2000 8742 1650 — 7614 12270 — 7237 — 88676 — 10 X. Futaki elzárás . . 100 1642 672 690 — 1923 — 1477 — 14086 — Összeg : 19180 212877 17003 33584 195394 89708 5600 382189 663765 2213798 Ezen munkálatok költségelőirányzata összesen 2.213,798 forint. A pétervárad-zimoiiy-belgrádi folyamszakasz. A folyamszakasz összes hossza az alapvonalban mérve 105-7 kilométer. Ezen szakaszon a Duna éles kanyart csupán Újvidék és Pétervárad között alkot, általában pedig hosszú és szelid hajlású kanyarokban mozog. A meder mélysége kielégitö, kivéve Ó-Szlankaménnél, a Tisza beömlése felett és alatt levő folyamrészt, hol a meder felette el van zátonyosodva és a folyamot két sziget két-két nagy ágra osztja. A Tisza vizlefolyási viszonyainak javitására legfontosabb tehát ez a folyamrész szabályozása, mely azonban a Tisza mederrendezésével levén kapcsolatos, ennek keretébe vétetett fel s ebben fog megoldást nyerni. Ezzel egyúttal meg lesznek szüntetve azok az elsőrendű hajózási akadályok is, melyek a Tisza torkolatában jelenleg fenállanak. A péterváradi szük és hirtelen kanyar alsó részében egy régi várrom van a mederben, mely kisebb vizállásnál a hajózásra veszedelmes. Ennek lehető mélyen eltávolitása 1893. évben már megkezdetett és 1894. évben folytattatni fog, miért is ezúttal e munkálatot a Közép-Duna egységes szabályozási tervébe felvenni nem kellett.