Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

V. A tervezett munkálatok részletes ismertetése

72 A fájsz-baj ai folyamszakasz. Ezen a szakaszon, mely 39 kilométer hosszú, a folyamnak mély és szük szelvényei vannak ugyan, de a hirtelen kanyarodások oly sűrűen követik egymást, hogy azokban a jég mindig megakad s elősegítve a parti erdőségek által, a jég majdnem minden évben veszedelmes torlódásokat és árviz-veszélyeket okoz. Ezen kívül a kanyarulatok homorú oldalain a folyam annyira megtámadja és mossa alacsony partjait, hogy az egész folyam-meder kanyarulataival együtt úgyszólván folytonos oldalt vándorlásban van. Ily viszonyok között tehát nem a meder szelvényének, hanem irányának rendezésére van igen nagy szükség, miért is a mai helyzetben a föteendö átvágások létesítésére szorítkozik s egyelőre partvédezetek szüksége csak ott merül fel, hol azokat a vidék ármentesitési érdekeinek oltalmazása követeli. A tervezett átvágások közül a csanádi LXIII. számmal jelöltet az 1893. évi XVI. törvényczikk 280,000 frtnyi költséggel már engedélyezte s valósítása már meg is kezdetett. Ugyanaz a törvény a paks-faddi folyamszakasz alsó részének rendezésével együtt a bogyiszlói átvágás elejénél a régi tolnai Duna elzárását s elrendelte, melynek égető szükségessége azért állott elő, hogy egyrészt Bogyiszló községnek árvíz elleni védelme biztosittassék, másrészt hogy az emiitett Régi-Duna a hajóknak biztos téli kikötőt és menhelyet adhasson. Ezen elzárásba azonban még egy tápzsilip építendő (LIX.), hogy a tolnai dunaágat friss vízzel ellátni lehessen. Az elöl emiitett viszonyok javítására szükséges még a 402—409. és 425—429. kméterek között a LXII. és LXIV. számú átvágás. Szükséges továbbá a LXII. átvágás felett a Fekete-erclö előtt a homorú part biztosítása végett partvédezet (LXI.) és a szakasz legvégén közvetetlenül Baja város előtt már meglevő partvédezetet kiegészíteni. A bogyiszlói átvágás végén a folyam sodra a jobb partnak csap és azt folyton alámossa, úgy, hogy ha ennek eleje nem vétetik, idővel új kanyar fog ott keletkezni s a meder e ponton elzátonyosodik. Azért itt szükséges egy partvédezet, (LX.) esetleg vezető mü. Ezenkívül a fajsz-dombori szakasz egészben véve elsőrendű hajózási akadályt képezett, maga a bogyiszlói atvágásban a hajó-út az elzátonyodás miatt ide oda kigyódzik, a mennyiben a felsőbb munkálatok következtében az átvágásban a hajózási viszonyok nem javulnának, szükségessé leencl az átvágást a megfelelő mértékre öszzeszoritani. A bajai kanyarok hajózási akadályt nem képeztek. Mindezen munkálatok mennyiségét a következő összeállítás tünteti fel