Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

IV. A mederrendezésről általában

50 Oly helyeken, hol a kellő vonalozás következtében a müépitmények homorú vonalba jutnak, de a hol a szabályozás előtt még sekélyes helyek vannak, a lemélyülésre számítani kell, miért is az ily épitmények költségei a valószínűségnek megfelelően lettek megállapítva, nehogy a munkálatok egy része fedezet nélkül maradjon. Hasonló körülmények forognak fenn oly müépitményéknél, melyek kezdetben zátonyos helyekre jutnak, de a hol a rendezésnél fogva előreláthatólag medermélyülésnek kell bekövetkezni. Az elősorolt irányelvek a költségelőirányzatok lehető valószinü összeállítására vezetnek, de erre nézve szükséges még figyelembe venni azt is, hogy ott, a hol a szabályozás következtében akár partrészeket, akár szigeteket kell elmosatni, ezek birtokosait több esetben kárpótolni kell. A kotrásoknál azok a részek, melyekre nézve előrelátható, hogy a müépitmények hatása következtében ott a folyam kénytelen medrét mélyíteni, a költségelőirányzatba nem vétettek. Végre a lehető valószínű költségelőirányzat szükségessé teszi annak megfontolását, hogy a szabályozás csak bizonyos hosszabb idö alatt hajtható végre s a közben tehát az előző években már létesített müépitményeket fenn is kell tartani. Ez szintén fedezetet kiván, miért is az összeállított költségek végösszegéhez bizonyos %>-ot kellett hozzáadni. A költségelőirányzatnál figyelembe kellett venni az előkészületekre, a kezelés és felügyeletre szükséges összeget is. Az itt elsorolt irányelvek az általános terveknél a rajzokban és az elömértékekben nem mindenütt nyerhettek kifejezést, de ez nem is okvetetlenül szükséges, mert a fentebbi irányelvek inkább csak a részletek kidolgozásánál és az évi munkasorrendek megállapításánál valósíthatók meg s egyelőre a költségelőirányzat, mely úgy sem lehet az utolsó ezer forintig pontos, részletes tervek kidolgozása nélkül is valószínűséggel összeállítható. 3. Szabvány méretek. A szabványméreteket illetőleg legfontosabb a folyamnak az a szélessége, melyet a két oldali müépitmények között a folyamnak biztosítani kell, a mely szélességben a folyam főmedrének kell lenni és ujjá képződni. A szabványos szélesség nem csak a folyamszelvény egyik fömérete, hanem főképpen attól függ a meder fejlődése és a hajózást gátló vagy jégtórlódásokat okozó sekélyek végleges megszűnése. A meder szabványos szélességét egy nagy folyam hosszú részén mindenütt előre biztosan megállapítani a legpontosabb és teljesen kimerítő műszaki adatok mellett is rendkívül nehéz. Miért is a megelőző pontban kimutatott és megállapított szabványszélességek csakis nagyban és egészben tekinthetők irányadóknak, a részletes tervek kidolgozásánál némi, indokolt eltérések mindig fordulhatnak elő. A müépitmények és kotrások külön szabványméreteit előre szintén csak