Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

II. Ármentesítések

88 A dunai töltéseknek továbbá gyenge oldalát képezi, hogy a szakadások helyén előálló, rendszerint igen mély kopolyákat a régibb időben több társulatnál mentett oldalon hagyták, a mi az egész töltésvonal biztosságát rendkivül veszélyezteti. A mult évtizedekben a szakadások száma egyes társulatoknál fölötte nagy levén, az ebből hátramradt veszélyes pontok is igen számosak. A töltések felügyelete, fentartása és védelme sem volt eddigelé a legtöbb társulatnál megfelelően gondozva; csakis a legújabb időben lehetett egyes társulatokat reá venni, hogy a gátőröket a töltések mellé telepitsék ki, hogy füzeseket létesitsenek és a telefont vonalaikon épitsék ki. Mindez irányban azonban az utóbbi két-három év alatt fokozott tevékenység indult meg és igy remélhető, hogy rövid idö múlva a tapasztalt hiányok pótolva lesznek. Az ármentesitésekkel kapcsolatosan itt kivánunk megemlékezni azokról az intézkedésekről is, melyeket az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal a Duna völgyében fekvő és az árvizeknek kitett községek és városok érdekében kezdeményezett. Nevezetesen az árvédelmi készültségre vonatkozó adatok összegyűjtésénél, a mi közvetlenül a törvényhatóságok felügyelete alá tartozott, arra a tapasztalatra jöttünk, hogy mig az ármentesitö társulatok védőművei a vizi törvényekben megállapitott hatósági felügyeletben és gondozásban részesültek : addig a községek és városok védelme, a legtöbb esetben sem kellőleg tanulmányozva, sem megfelelően megoldva nincsen. Ezek alapján sorban tanulmány tárgyává tétetett Budapest szék- és főváros, Pozsony, Komárom, Esztergom, Kalocsa, Mohács, Futak, Újvidék árvédelmi készültsége és a szükséges intézkedések iránt az előterjesztések jobbára már meg is tétettek. Különösen ki akarjuk itt emelni az 1893-iki tavaszi árviz alkalmával elpusztult Gerjen községet, melynek körtöltésére vonatkozólag a tervek még az 1892 év folyamán adattak át a községnek, mely azonban azok kiépítését, hivatkozva vagyontalan voltára, megtagadta és Sándoregyháza csángóközséget, mely a pancsova-kubini társulat árterébe lett telepitve, s melynek körtöltéssel való mielőbbi megvédését többszörösen ; a súlyos következményekre való utalással, sürgettük. Ugyancsak nem kerülte el figyelmünket az a körülmény sem, hogy a Ferencz-csatorna utján Bács-Bodrog vármegyének virágzó községei kerülhetnének rendkivüli Dunavizállás idején árvízveszélybe és megtétettek az intézkedések, hogy a Ferencz-csatorna alkalmas pontján, Zombor mellett a meder teljesen elzárható legyen. Az összes, az árvizektől szenvedhető községek helyzetének felvétele megindult és rövid idö alatt remélhetőleg ez irányban is örvendetes tevékenység lesz konstatálható.