Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

II. Ármentesítések

35 kivül megnehezítette; ezen körülménynek és e rendkívül elzátonyosodott medernek tulaj donitható, hogy a jég az 1893. év tavaszán megakadt és az eddig ismert legmagasabb vizszinét 80 centiméterrel meghaladta. A töltések átszakításával pedig Gerjen községet elpusztította. Ezen társulat már az 1891-ik évi tavaszi jégzajlás alkalmával is viz alá jutván, mindent elkövetett, hogy árvédelmi készültségét a megfelelő fokra emelje. Az akkori vizszin fölé töltéseit 1 méterre fölemelte, gátörlakokat épített és behozta a telefonhálózatot. Az 1893. XVI. t.-cz. elrendelvén ezen szakaszon a Duna medrének rendszeres szabályozását, immár remélhető, hogy úgy ezen, mint a szomszédos társulatok rövid idő múlva meg fognak szabadulni azon nagy veszélyektől, melyek a jégtorlódásokból reájuk hárultak. 10. A szegszárd-bátai Dunavédgát-társulat működése 40,000 kat. holdra terjed ki. A társulat védmüvei minden tekintetben megfelelnek a technikai követelményeknek. A töltések a kellő magasságra ki vannak épitve, a fen tartásra kiváló gond fordittatik ; a telefonhálózat be van hozva. A társulat mindazonáltal az 1893. évi tavaszi rendkívüli jeges vízállásnak megfelelően elhatározta töltésvonalának felső szakaszát mintegy 50,000 frtnyi költséggel emelni. 11. A m а г g i 11 a- (mohácsi) szigeti ár mentesítő érdekeltség működése mintegy 45,000 kat. holdra terjed ki. A töltések az 1883—1889. években épültek ki, azonban az érdekeltség társulattá nem alakult. A töltések méretei több tekintetben még kiegészítést igényelnek; azonban a legnagyobb baj abban rejlik, hogy az árvédelem rendkívül meg van nehezítve azon körülmény folytán, hogy a mentesített terület legnagyobb része a Duna jobb oldalán fekvő községek tulajdona; a tavaszi jégzajlás alkalmával pedig a közlekedés a Dunán át jóformán lehetetlen és így a töltések védelme is fölötte bizonytalan. Ezen töltéseknek pedig igen fontos feladatuk van, amennyiben egyúttal a Ferencz-csatorna baja-bezdáni tápcsatornáját is védelmezik az árvizek rongálásai ellen. 12. és 13. A mohács-darázsi és vörösmart-kopácsi öbölzetek legnagyobbrészt a béllyei főherczegi uradalomhoz tartoznak és mintegy 30,000 k. holdra terjednek ki. A töltések eddigelé ármentesitési szempontokból a hozzájuk fűzött várakozásoknak megfeleltek. 14. és 15. A bezdánszige te t és rákvizszigetet ármentesitö társulatok működése 1600, illetőleg mintegy 600 k. holdra terjednek ki. A töltések vonalozása, nemkülönben azoknak méretei több megjegyzésre adhatnának okot, azonban egyrészt a közérdek szempontjából nem bírnak nagyobb fontossággal, másrészt a Dunának ezen szakaszain mindaddig, míg a meder megfeielöleg szabályozva nem lesz, a műszaki követelményeknek megfelelő érde5*