Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

I. Vizrajzi fölvételek és adatok

7 30 Az itt közlöttekböl újólag kitűnik, hogy a jég szabad levonulását gátló akadályok ma is ott vannak, hol már régente megvoltak, s kitűnhet egyúttal az is, hogy oly helyeken, hol rendes mederviszonyok vannak, vagy a hol ezek mesterségesen előállíttattak, jégdugulások nem képződnek, s e helyeken a jeges árvizek szabad levonulást találnak. Főként pedig kitűnik az, hogy a jégdugulások oly helyeken állanak elő, a hol a mederben elfajulások, szétágazások, s a közép, illetőleg már a kis vizi mederben elégtelen vízmélységek vannak. A Dunáról, mint hajózási útról szólva, a következő fejezetben reámutatjuk, hogy ott, hol a jég levonulása akadályozva van, ugyanottan a hajózásnak is akadálylyal keli küzdenie, miért is mi sem természetesebb, mint hogy a jég szabad levonulásának kulcsát a kis vizi meder helyes kiképezésében keressük. Fontos ezen kérdés, mert csakis ennek helyes megoldása biztosithatja csupán a Dunaszabályozás sikerét. Ugy elméleti mint tapasztalati uton már régen, de különösen az 1838-ik évi árvizveszedelem óta, sokan és behatóan foglalkoztak annak meghatározásával, hogy mily alakú, s főként mily mélységű és milyen szélességű mederre van a Dunának szüksége, hogy jégtömegét akadálytalanul elvezethesse ? A dolog természetében rejlik, hogy mindezen tanulmányok, azonos eredményre vezettek ; úgy hogy ma teljes megnyugvással fogadhatjuk el azt, hogy a jég szabad lefolyásához a Duna medrében a 0 viz alatti 3 méter mélységre, s ezen mélységben fekvő egyenletes fenékkel képződött oly közép vízi mederre van szükségünk, mely medernek vonalozásában hirtelen kanyarok nincsenek, és a múltban kiszakadó oldalág által sincsen sehol, az öszszetartozott vízfolyás megzavarva. A medernek azon szélessége, a melynél a kívánatos egyenletes vízmélység feltalálható, a helyi vízesésnek, a vonalozásnak, a medret alkotó talaj minőségének, s végül a mederképzö közép vizek járásának függvénye levén, erre vonatkozó szabványos méret az egész Dunára egyforma értékben meg nem állapitható. A 11. oldalon közölt kimutatásból is látható, hogy a 3 méter körüli közép mélységgel biró a 0 víz alatti mederszelvényekben a meder szélessége, a Duna különböző szakaszain változó, de átlag lefelé haladva, növekedő értékkel bír. A helyes szabványméreteknek megállapítása a szabályozási müvelet keretébe tartozik, ezekre tehát bővebben „a szabályozás alapelvei" czimü fejezetben terjeszkedtünk ki. A vízrajzi osztály a tiszai felvételeket legnagyobbrészt befejezvén, ugyan azoknak az adatoknak a Dunán való beszerzését is folyamatba vette és igy néhány év alatt mindazon anyag teljesen rendezve leend, mely főbb folyóink alapos megismerésére szükséges.