Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

117 Dunába az első pilléren túl fekvő mélyedésig. A 6 köbméteren túl, tehát már jelentékeny mértékben csapadékvízzel felhígított szennyvizek pedig az u. n. szabad kiömlön találtak volna kifolyást ugyancsak a Dunába néhány méterrel a nyomócső alatt. Ezen szennyvizeket már nem lehetett volna beljebb a Dunába vezetni, hanem közvetetten a parton ömöltek volna ki. Ha a Duna magasabb vízállása a szabad kiömlést akadályozza, akkor a másodperczenkint 6 köbmétert meghaladó szenyvizek egész 27 köbméterig —- szivattyúzás utján lesznek kiemelve és ugyancsak a szabad kiömlön nyomással eltávolítva. Arra az eshetőségre való tekintettel, ha a szennyvizek hozama a másodperczenkint a 27 köbmétert is meghaladná, vagy ha a szivattyúzásra szolgáló gépekben bárminemű zavarok állanának elö, — lett biztosító szelepként az u. n. fövészkiömlö tervezve, mely a gubacsi zárógát alatt torkolván be a soroksári dunaágba, előnyösen kihasználni kívánta azt a magasságkülönbséget, mely a gubacsi zárógát fölött és alatt magasabb dunavizállásnál mindenkor előáll. A fö-vészkiömlö építési költsége 1,050,000 frtra volt előirányozva. Midőn 1889-ben a balparti csatornák torkolati kérdését érdemlegesen és véglegesen kellett döntés elé vinnünk, mindenekelőtt arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a rendes szennyvizeknek a Dunába való folytonos bebocsátása sem közegészségügyi, sem közgazdasági szempontokból nem felel meg a tudomány és gyakorlat mai állásának ; miért is a székesfővárost kötelezni javasoltuk, hogy csatornázását véglegesen a szennyvizek tisztítására rendezze be, amint ezt Berlin, Páris és számos más nagy városmár tényleg megoldotta. Továbbá azt találtuk, hogy a fö-vészkiömlö költsége legnagyobb részben megtakarítható, ha a soroksári dunaág közvetlen az összekötő vasúti hid alatt teljesen elzáratik, úgy amint az eredetileg is tervezve volt, mert ez által a gubacsi zárógátnál mutatkozó vizszinkülönbözet a felső torkolathoz, vagyis a csatornahálózat végpontjához hozható fel. A soroksári ág ezen felső, teljes elzárásának még egyébnemü hasznai is kínálkoznak. Nevezetesen az alatta elterülő medencze további feliszapolódásának gát vettetik és az forgalmi kikötővé sokkal czélszerübben lesz átalakítható és felhasználható, mint jelenlegi, nyitott állapota mellett, midőn is a viz szine benne mindenkor a Duna vizével korrespondál. Habár a tekintetben, hogy a forgalmi és téli kikötő a balparton vagy a jobbparton, azaz a Lágymányoson legyen-e, a vélemények elágazók, annyi mindenesetre kétségtelen, hogy a soroksári kikötőre okvetlenül szükség lesz, mihelyt a csongrád-budapesti vagy más hasonló irányú csatorna a Tisza és Duna között létesíttetik. Elérkezett tehát a végső ideje annak, hogy a soroksári medencze további eliszapolódásnak kitéve ne legyen. A medencze ezen felső elzárásával kapcsolatosan gondoskodni kellett arról is, hogy soroksári ág a táplálására megfelelő új zsilip épüljön. Ezen új