Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

I. Vizrajzi fölvételek és adatok

9 viznek nagyobb esésre van. szüksége, mint az egyenletesen kiképződött rendes medrü szakaszokban. Ugyanis eltekintve a jelenleg szabályozás alatt levő, tehát módosuló felsö-clunai szakasztól, valamint az aldunai zuhatagokban mutatkozó hirtelen esésváltozásoktól, például a Budapest feletti szakaszokon: RadványSüttönél 85—107 mm.-re, Ny.-Ujfalunál 164 mm.-re, Táthnál 90—103 mm.-re, Esztergom alatt 100—108 mm.-re, Visegrádnál 96—106 mm.-re, a Margitsziget felett 71 mm.-re növekedik a helyi vizszinesés kilométerenkint, közben pedig helyenkint, sőt hosszabb szakaszokon 25—19 mm.-re csökken. Úgyszintén a Budapest alatti szakaszokban: Erd-Battánál 113 mm.-re, Ercsi felett 76 mm.-re, D.-Pentelénél 103 mm.-re, Fájsz felett 99 mm.-re, Mohács alatt a Mocskos-szigetnél 123 mm.-re, a Beda-szigetnél 90 mm.-re, Palánkánál 63 mm.-re, a Tiszatoroknál 56 mm.-re, Kubin alatt az osztrovói szigeteknél újra 126 mm.-re emelkedik, viszont pedig a lánczhid alatt 46 mm.-re, Ercsin alul rendesebb mederben 60 mm.-re, a bogyiszlói átvágásban 52 mm.-re, sőt ezen alól 25 mm.-re, Dályánál 18 mm.-re és átlag BelgrádKubin közt 20—17 mm.-re csökken a kilométerenkinti kisvizi esés. A nagyvizszin esésének eloszlása csupán főbb vonásokban, a helyi jellegű törések nélkül, megtartja a kisvizszin esését ; föltünöbb eltérés csak a NagyMaros, Budapest, D.-Pentele között fordul elő, a hol a kisviz szine egyenletes esésű, mig a nagyvizeknél ez az egyenletesség kissé megváltozik, a mennyiben a Budapest fölötti szakaszon kisebb, a Budapest alatti szakaszon pedig nagyobb esés áll elő azon duzzadás folytán, mely Budapestnél nagyvizek idejében tapasztalható. Részletesebb tájékozásul szolgáljon a már emiitett I. kimutatás, melyben az 1832/38-ik kisvizszin esésén kívül ki vannak mutatva az 1888. és 1890-in évi nagyvizek esései is. Két évi nagyvizet azért közlünk, mert a Dráva beömlése fölötti vonalon 1890-ben volt nagyobb a viz szine, mint 1888-ban, különösen a pozsonyi vizmérczénél mintegy 2 méterrel, — ellenben 1888-ban a Dráva beömlése alatti vonalon volt a viz nagyobb, még pedig Zimonynál mintegy 4 méterrel; e két nagyviz tehát egymást mintegy kiegészíti.