Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

113 sabbra emelkedő vizek leérkezési idejében már semmi változás nem tapasztalható ; valamint az sem észlelhető, hogy a szabályozás következtében eddig a komáromi vizszin emelkedett volna. Az 1881 : L. törvényczikk alapján foganatosított szabályozás végeredménye abban foglalható egybe, hogy habár a székes főváros helyzete a multlioz képest hátorozottan javult, és az 1838-iki állapothoz hasonló helyzet elöállhatása ki van zárva, mégis maradtak fenn egyes hiányok, melyek a szabályozás tovább folytatását teszik szükségessé. Nevezetesen a 4*5 méteres vízállásnál mutatkozott 80—90 centiméteres vizszin-duzzadásból még mindig 44—54 cm. áll fenn. Továbbá az 1891. évi rendkivül szigorú tél után beállott jégzajlás megmutatta, hogy a promontori ág önképzödése nem mindenütt fejlődött annyira, mint az feltételezve lett, különösen pedig Érd-Batta körül a takarékossági szempontokból redukált munkálatok helyén a jég megakadt és igen erős torlaszszá verődött össze. Végül kitűnt, hogy nem csupán a székes főváros alatt, hanem az a fölött előálló jégtorlódások is veszélyesek, ha azokkal kapcsolatosan alul egy második jégtorlasz áll elő, mint az 1891. év tavaszán történt, mikor is az érd-battai erős torlaszszal egyidejűleg Nagy-Maros alatt is hatalmas jégtorlódás képződött. Mindezekre való tekintettel kötelességünknek ismertük még a jégzajlás beállta előtt és alatt mindazon intézkedéseket javaslatba hozni, melyek a székes fővárost az esetleges elárasztástól megmenteni alkalmasak ; a jég szerencsés elvonulása után pedig előkészítettük mindazokat a munkálatokat, melyek a veszély teljes elhárítása szempontjából szükségesek. Az 1891. évi tavaszi jégzajlás miként való levonulására és az általunk kontemplált ideiglenes védekezésre nézve utalunk azon előterjesztésünkre, mely a „Vízügyi Közlemények'

4 IV. füzetének 223. és következő lapjain foglaltatik. Nevezetesen az országos vizépitészeti hivatal tanácsa — a kritikus napokat jóval megelőzőleg, már február— 6-án abban állapodott meg, minden eshetőséget tekintetbe véve, hogy a soroksári dunaág semmiesetre sem nyitandó fel ; hanem a mennyiben lehetséges, hogy esetleg a Duna vizszine a létező felső rakodó part magasságáig felemelkedhetik, sőt annak mélyebb helyein keresztül is ömölhet, ezek a mélyebb helyek felemeltessenek -j- 9 méterig, úgy hogy a felső rakodó part teteje sehol se legyen ennél alacsonyabb ; egyszersmind kimondotta, hogy a felemelés munkájának olyannak kell lenni, a milyent a veszedelem tényleges beálltával néhány óra alatt minden bizonynyal el lehessen készíteni ; sőt kiszemelte azon helyeket is, a hol ily felemelésre szükség van és megállapította azon különféle módokat, a melyekkel leggyorsabban lehet majdan a szükséges partfelemelést néhány óra alatt végrehajtani és a fővárost -j- 9 méternyi vizállás