Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

107 tétünk arra, hogy minden szigetnél és jelentékenyebb zátonynál a mellékágak elzárassanak és a közép vizmedre ott, a hol a szélesség elfajult 470—500 m. szélességre szorítva a 0 viz fölött legalább is -j- 2'0 magas párhuzammüvekkel állandósittassék. „A fenékkotrások és bövitések mérvére nézve elfogadjuk az enquete számításai alapján azon elvet, hogy a promontori ágban oly mederszelvényeknek előállítására kell törekednünk, a melyeknek területe (-Ç) 6'32 m. magasságig hol t. i. ily magas partok vannak, legalább 4.720 m

2, a hol pedig alacsonyabbak a partok, a Duna számos helyein mért keresztszelvényeknek megfelelöleg (+) 4'74 magasságig 3850 m

2 legyen. „A mi a jégtorlódások képződésének megakadályozására szolgáló meder mélyítéseket illeti, nem találtuk semmi által sem bebizonyitottnak, sőt bebizonyithatónak sem azt, hogy a jégtorlaszok képződésének lehetetlenné tétele végett okvetlenül megkívántatnék 220 m. szélességben a 0 vizszin alatt legalább 3*16 m. mély mederszelvény, mert számos hely van a Dunának más szakaszain, a hol a 0 alatti vízmélység nem több mint 2'0—2*2 m. s a jég mégis mindenkor akadály nélkül elzajlik; minthogy ugyanott a medernek alakja egyébként szabályos. Ezen okokból az emiitett szélességben a 0 alatti 3'16 m. vízmélységet csak olyannak kívánjuk tekinteni, a melynek létesítése ott, a hol a szabályos mederképzés végett a folyónak önmüködését elősegíteni kell, kívánatos ugyan, de nem olyannak, a melyhez minden körülmények közt múlhatlanul szükséges volna ragaszkodni ; és nézetünk szerint ott, a hol ezen (—) 3'16 m. mélységnek előállítása lényeges j nehézséggel járna, 2*50—2*60 méternyi mélységgel is meg lehet elégedni, s ily helyeken legfeljebb nagyobb szélességben kell a valamivel csekélyebb mélységű kotrásokat végrehajtani. „Részünkről megnyugtatónak találjuk azon szabályos mederalakzatokat, a melyek Promontor és Tétény között a 22—26. számig terjedő szelvényekben tényleg léteznek, a hol daczára annak, hogy a 0 vizszin alatti mélység 2"5—2"6 m.-nél nem nagyobb, magának a tervezőnek állítása szerint is jégdugulások képződni soha sem szoktak, s ez okból valamint a Duna más, hasonló mélységű rendes meder-alakkal biró szakaszain szerzett s fentebb már említett tapasztalatok alapján a szabvány-méretekre nézve a következő megállapítást ajánljuk : a mederbővítések ott, a hol a nagyobb mélység létesítése lehetséges és az egyéb körülmények miatt különösen kívánatos, a 0 alatt 3'16 m. mélységben és 220 m. szélességben, ott azonban a hol ily mély kotrások kivitelében nehézségek merülnek fel, csak 2

,50—2'60 m. mélységig, de 240—250 m. szélességben terveztessenek. „Nincs észrevételünk az ellen, hogy a fentebbi méretekkel tervezett mélyítések ne létesíttessenek egész szélességben mesterséges uton, hanem csak azon hányadok szerint, a melyeket az enquete szakaszonkint az egyes szakaszok állapotára és talajminöségére való tekintettel megállapított ; mivel 14*