Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

105 járt külföldi szakértők által adott javaslatnak tüzetes tanulmányozása és átvizsgálása után a czélba vett folyamszabályozásra nézve véleményét a következőkben adta elő : „A legnagyobb árvízveszélyt, mely a fővárost fenyegette volt, azon jégtorlódások okozták, a melyek a budapesti folyamszakasz medrének a Gellérthegyen alóli hirtelen elterülése, elágazása és ennek folytán a vizszin esésének, valamint a viztömeg folyási sebességének jelentékeny csökkenése miatt az úgynevezett kopaszi zátonyon képződni szoktak. Ezeknek elhárítására az egyedüli helyes mód csak az lehetett, a mely tényleg már alkalmaztatott is, t. i. a soroksári dunaág elzárásával a két folyamágynak egyesítése s azzal egyidejűleg egy egyenletes medernek s vízfolyásnak előállítása. „Az e czélból létesített építkezések folytán meg is szűnt annak lehetősége, hogy veszélyes jégtorlódások közvetlenül a főváros alatt képződhessenek, de nincs megakadályozva az, hogy hasonló jégtorlódás valahol a promontori ágban keletkezhessen s az ez által előidézett vizszinduzzadás hatása kisebbnagyobb mértékben a főváros mentén is érezhető legyen. „A víztömegnek egy ágban való egyesítése, valamint a túlságos mederszélességnek korlátozása folytán úgy a volt kopaszi zátony táján, mint a promontori ág felső részén, a Dunaszabályozás előtti állapotában észlelt vizszinekhez képest vizszinemelkedés jött létre, sőt itt a mostani árvizek szine magasabb, mint a minő szokott lenni a Dunának más szabványos szelvényű s hasonló esésű szakaszain. „Habár ezen vizszinemelkedés visszahatása a fővárosig nem oly mérvű, hogy itt veszélyt idézhetne elő, de csökkenti a vámházon alóli folyamszakaszon a vizszinesést s azzal az ottani elégtelen mederszelvényeknek hatályosabb kiképzését, tehát közvetve nehezíti lej ebb szállását azon duzzadásnak, a mely Újpesttől lefelé a főváros mentén az árvizek lefolyására nem elég tágas és nem eléggé alkalmas mederszelvényekben létezik. „Az említett bajoknak megszüntetése, illetőleg lehető csökkentése végett szükségesnek tartjuk a promontori dunaág medrének oly módon váló szabályozását, hogy veszélyes jégtorlódások jövőre ezen dunaág egész hosszában sehol se képződhessenek s azon duzzadás, a melylyel az itteni árvizszin a Dunának más hasonló esésű és rendes szelvényű szakaszain beálló árvizszineket felülhaladja, csökkentessék, illetőleg a lehetőségig megszüntettessék. „Ily rendes s úgy a viztömeg, mint a jégzaj lefolyására nézve kedvező medernek előállítása végett szükséges a víz folyási sebességét és kotró erejét csökkentő fattyúágak elzárása, valamint a hasonló hatású túlszéles és sekély mederszakaszoknak párhuzammüvek által szabványos szélességre való összeszorzása és mesterséges kotrás által való lemélyítése. „Ezen rendezést nemcsak lehetségesnek, de feltéve, hogy az az alább következő elvek szerint haj tátik végre, a kitűzött czél elérésére a legalkalmasabbnak is tartjuk. 10