Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

98 zárva azon lehetőség sem, hogy azon esetben, ha az árviz, de kiváltkép a jégzajlás akadálytalan levonulhatására kiszámitott mederkibövitések a promontori folyam ágában csak egy részben is kikotortatnának, valamint a kis vizmeder terv szerint szabályoztatnék, a hátra levő részt, vagy legalább annak bizonyos hányadát a kotrások után hathatósabban működendő vizerö is kimosni fogná." A promontori mederszakaszban levő sziklák eltávolítását, miután ezen sziklák csak 1517 m. hosszban, 57 m. középszélességben és О"6 m. mélységben lennének eltávolitandók, szintén nem tartja a bizottság „igen nagy feladatnak. 4. A külföldi szakértőknek azon javaslatát, hogy a mostani zárgát bukógáttá alakittassék át, a műszaki albizottság nem pártolja és annak kivitelét nem ajánlja, mivel a zajló Duna vizszine a bukó-gát javasolt magasságánál (-{-) 4*45 méternél rendesen magasabbra szokott feláradni és akkor a soroksári ágban az oldalfolyás megindulván, azzal egyidejűleg a jégtömegek is oda fognak tódulni, de a bukó-gát tetején kezdetben a csak csekély mélységű vizben bizonyosan fenn fognak akadni és igy a viz folyását mindinkább eltorlaszolván, az óhajtott oldalfolyást mindjárt kezdetben meghiúsítják, „de különben is, mihelyt a promontori ágnak kibővítése erélyesen és gyorsan végrehajtva lesz, a bukó-gát mint állandó mü feleslegessé válnék." „A bukó-gát felépítése helyett a műszaki bizottság a promontori ág medrének oly méretekre való kibővítését javasolja, hogy abban az 1876. évihez hasonló árviztömeg minden duzzadás nélkül lefolyhasson, vagyis miután az 1876. évi jégmentes árviz magassága (-f) 7.270 m., a duzzadás pedig 0.948 m. volt, hasonló víztömeg a promontori ág kibővítése után (-J-) 6*322 mtrnél magasabbra ne emelkedjék. „E végett tüzetes számitások alapján szükségesnek találta a bizottság, hogy a promontori ág medre 6*32 vízállásnál mindenütt 4717 m.

2 keresztszelvénynyel birjon, mihez képest a legrosszabb helyeken 245 mAnyi megbövités elég lenne, azonban tekintettel a jégzaj szabad elvonulhatására, megkívántatik, hogy a 0 vizszin alatti mederrész mintegy 190—228 m. szélességben (—) 3*16 (—) 3*48 m. mély legyen, minek következtében helyenkint nagyobb szelvény lesz előállítandó 4717 mAnél s a folyammedret átlag 378 m'

2-rel kell megböviteni. A szükséges mederszelvény területe a másodperczenkint lefolyó víztömegből és a vizszin eséséből számítás utján lett meghatározva, a 0 víz szín alatti szélesség és mélység megállapításánál pedig oly rendes mederszelvények vétettek mintául, a melyekben a jégzaj soha fel nem akad. „A műszaki bizottság nem reményű, hogy daczára az egész víztömeg egy ágba való egyesítésének, a viz ereje képes legyen a fent kimutatott öblösséget és pedig ott, a hol az éppen megkívántatik, kimosni : minéltogva szükségesnek tartja, „hogy a promontori folyammeder kiképeztetése terjedelmes kotrások s egyéb szabályozási munkák által elösegittessék.